Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964
4 elnöke tartett előadást. Ilyen előkészületek után indult meg 1959. februárius 8-án a gyakorlati szervező munka. Átlagosan 350-400 ember indult naponként a politikai és gazdasági hevelőmunka végzésére az önkéntesség elvének szigorú betartásával haladva a feladatok megvalósitása felé. ----- - Először a község tekintélyes, köztiszteletben álló parasztjait igyekeztünk meggyőzni a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Az első napon 100 ember lépett be. A továbbiakban olyan nap is volt, amikor 300-350É belépési nyilatkozatot Írtak alá. A tömeges belépések láttán a Szolnoki Járás és Tiszaföldvár község vezetői elhatározták, hogy egy uj termelőszövetkezetet is hoznak létre élenjáró középparasztokból. 1959. februárius 11-én megalakult az uj termelőszövetkezet "Aranykalász" néven 22 tagjai, 220 kát. hold fílddel. Már másnap további 60 egyénileg termelő paraszt kérte és nyerte el felvételét. A meglévő és ez újonnan alakult termelő* szövetkezetekbe közel kétezer gazdálkodó lépett be több mint 8000 kát. hold földdel, így községünk földterületének 98 JÉ-а került a szocialista szektorba. /1959. márciusában a "Szolnok Megyei tanács Értesítője" szerint Szolnok megye földterületének több mint 90 $-a tartozik a szociálist^, szektorhoz./. A fejlesztést két hét alatt fejeztük be. 1959. februárius 25-én a Földművelésügyi Minisztérium Minisaterjielyettese nagygyűlésen nyilvánította Tiszaföldvárt termelőszövetkezeti községgé. Utána a Megyei Tanács illetékes szervei engedélyezték az általános földrendezést, amelynek során március első felében megtörtént a termelőszövetkezeti táblák kialakítása. - - - A meglévő termelőszövetkezetek közül a belépéesek zöme a Lenin és a Szabad Nép termelőszövetkezetbe történt. A ílenin termelőszövetkezetnek 493 tagja és 4830 kát. hold földterülete lett /?/, A Lenin termelőszövetkezet története során ez volt a legjelentősebb ilyen irányú változás. Ekkor az egytagra jutó földterület mennyisége 9,2 kát. hold volt /?/• A hatalmasra növekedett terület és taglétszám sok uj és nagy gondot is hozott magával. így a termelőszövetkezet megszilárdítását, az igazi, eredményes nagyüzemi gazdálkodás megteremtését. A község vezetői nem hagyta magára a termelőszövetkezetet ebben a munkában sem, a kormány is támogatta a megerősítést. így pl. az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet intézkedik а közösség és a tagság érdekeinek védelméről. - - - Az 1959. év óta eltelt négy év alatt még kétszer történt lényeges változás a földterület és a taglétszám alakulása terén. 1960-ban a martfűi Aranykalász termelőszövetkezet egyesült a tiszaföldvári Lenin termelőszövetkezettel. Ekkor a földterület 4053 kát. holdra növekedett, taglétszáma pedig 520-ra. A családok száma 454, a termelőmunkában résztvevők száma 388.- - - Az 1962. évben további fejlődés tapasztalható. Ezt a fejlődést a számadatok a következőképpen mutatják: a közös gazdálkodásba vont terület nagysága 4515 kát. hold szántó. Családok száma 506. Tagság létszáma 586 fő, ebből a dolgozó tagok száma: 457 fő. Különösen ez utóbbi adat kedvező, mert bár a földterület lényegében változatlan, a tagság növekedésével jelentősen megnövekedett a munkáskéz száma is, s ez a további jó eredmények hordozój a. 3./ Növénytermelés A két fő termelési ág közül először a növénytermelést részletezem, figyelembe^ vébe a termelőszövetkezet 15x éves hagyományát, amely szerint eddig a növénytermelés adta a gazdaság jövedelmének nagyobbik részét, s kezdetben is ez az üzemág indult fejlődésnek. 1948-ban -— aza első évben — 40 kát. hold őszibuza vetésével kezdték a közős gazdálkodást, "'ehát az összes területnek 25 j£-át használták fel erre a célra. Tavasszal szerződést kötöttek 5 kát. hold répamag termelésére, de ebből csak két tag tudott teljesíteni 2 kát. holdat. T.i. ezt a szerződött területet felosztották a tagok között. Vetettek még kukoricát és más takarmánynövényt is, de maradt parlagon is föld. Nem volt t.i. elegendő munkaerő a föld megműveléséhez. Már az első őszön igénybevették a közeli gépállomás traktorát és vetőgépét ennek a munkának az elvégzésében.- - - A következő évben a növényféleségeket szaporították, s akkor már az egész földterületet felhasználták, nem hagytak parlagföldet. 1949-ben uj növényként szerepelt a borsó és a gyapot. Ez utóbbival teljesen sikertelenül kísérleteztek, mint több alapitó tag visszaemlékezéseibenxelmondotta. Gyapottermeléssel felsőbb szervek kifejezett utasítására kezdtekscel foglalkozni jelentős nagyságú területen. Mivel azonban sem a talaj, sem az éghajlat nem volt alkalmas a gyapot termelésére, hamarosan kimaradt a termelésre kerülő növények sorából. Ez évben is legnagyobb földterülettel a búza szerepelt, azenban az első év 5-6 mítermázsás kát. holdankénti átlagtermését
