Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964
- 19 E sokoldalú munka,-----amit a talaj táperejének növelése érdekében végeztek,— már eddig is eredményesnek bizonyult* Jél szemlélteti ezt az a megfigyelés, hogy a termelőszövetkezeti községgé valé átalakulás évében a termelőszövetkezet régi, már közösen müveit földjein 2—3 métermázsával több veit a termésátlag, mint a kis — üzemileg müveit földeken* Ez volt az egyik konkrét és megcáfolhatatlan érv a termelőszövetkezet mellett* - - - A nagyüzemi gazdálkodás mind nagyobb mérvű térhódításával a gazdálkodás belterjessé tétele lesz a főfeladat* Ennek egyik legfontosabb módszere az öntözéses gazdálkodás megvalósítása* /ismétlések elkerülése végett erről részletesebben a 7. és 10* pontban Írok*/ 6./ Áruértékasités és jövedelemelosztás A megalakulás utáni néhány esztendő pontos jövedelméről nem álltak rendelkezésemre adatok* Az alapitó tagok visszaemlékezései nyomán a következő kép tárul fel* kezdettől fogva közösen művelték a földet, de a termények nagy részét is, miután teljesítették az állammal szembeni kötelezettségeiket, kiosztották a tagok között a munkavégzés arányában* Pénzbeli juttatást kezdetben nem kaptak a tagok* A terménynek rájuk jutór részéből megtartottakig agy részt szükségleteiknek megfelelően, a többit szabad piacon maguk értékesítették* - - - A búzatermésből megkapták a fejadagot családtagjaik részére is, az otthon tartott állatok takarmányozásához pedig árpát, zabot, jelentős mennyiségű kukoricát osztottak ki, de valamennyi más termelt növényből is részesedett a tagsági bab, borsó, a cukorrépa után jutó cukormennyiség stb* Az állati termékeket is gyakran felosztottákíteji, tojás, vágóbaromfi, méz stb. A sokféle juttatás értékét nem is számolták el mindig pontosan, hiszen szinte családiasán osztatták ezeket szét egymás között* Ha a későbbiek folyamán készültek is részletesebb kimutatások a tagság jövedelméről, ezeket nem lehet teljesnek és pontosnak tartani, mivel pl* a kisebb mennyiségű termékeket, terményeket fel sem tüntették* Kezdettől fogva volt közös vagyon is, igy pl* a föld is, de komoly összegeket kellett az építkezésekbe is befektetni* 1953-ban a termelőszövetkezet pénzbeli vagyona 1 milülió 500 ezer forint körül volt, de a következő évben már 2 millió forint fölé emelkedett* - - - A munkaegység értékére vonatkozó első adat 1952-ből valóí8,69 forint* 1953-ban egy munkaegység értéke 19,59 forint volt. Az 1955* évi zárószámadáskor volt sok olyan tag, aki 40-50 métermázsa búzát is kapott, ami mér konkréten bizonyította, hogy aki becsületesen dolgozik, az jél meg is él a termelőszövetkezetben* 1955-ben a termelőszövetkezet b agyé na is 2 millió 500 ezer forintra emelkedett* Ekkor már a jövedelem 50 ^>-át az állatállomány adta* A munkaegység értéke fokozatosan emelkedik: É V Munkaegység értéke 1955 21,43 forint 1956 29,50 " 1957 37,79 " Ehhez a látható és gyors növekedéshez valószinüleg a pontosabb könyvelés és elszámolás is hozzájárult* Ezzel nem akarom csökkenteni a fejlődés mértékét, de mint fentebb már említettem: kezdetben is megéltek a tagok a termelőszövetkezeti munkából, viszont az akkor kimutatott munkaegység-érték nagyon alacsony*- - - A tagság összes jövedelmét nemcsak az egy munkaegységre jutó forintérték, de a munkaegységek száma pl* egy rendszeresen dolgozó szövetkezeti tagra jutó évi volt. Voltak ebben az évben olyan dolgozók is, akiknek a jó munkájuk eredményeként a is meghatározza* 1960-ban munkaegység-mennyiség 476 növénytermelésben végzett geket sikerült szerezni: w V** --------ö"'-------------------¥ --------------------következő munkaegység-mennyisé-Tokai Zsigmond*•••*•••*836 Tájt József*...•*•*•••*810 Tóth.Ki § Károly*•.....*794 irolyné*....,Szab ,783
