Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964

- 20 -Mivel a tagság jövedelme elsősorban a teljesített munkaegységtől függ, mindenkinek elsőrendű érdeke a minél több munkaegység szerzésem* azáltal, hogy minél több munkanapot dolgozik a termelőszövetkezetben. -----Az évi munka értékelését /lezárását/ minden évben a zárszámadás jelenti. Жппек az eseménynek mind gazdasági, mind politikai szempontból nagy jelentősége van elsősorban a termelőszövetkezetek életében. Gazdasági jelentőségét-----többek között -—

alátámasztja az is, hogy a gazdasági vezetők munkaszervezésének eredményessége, az állami kedvezmények igénybevételének pozitívumai /vagy negatívumai/, a közös vagyon egy év alatti növekedésének mértéke is ilyenkor mutatkozik meg. Politikai szempontból azért fontos ée jelentős esemény a zárszámadás, mert ekkor lehet és kell tényekkel bizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisüzem fölött,. Különösen megnövekedett a termelőszövetkezeti községgé való átalakulás utáni első zárszámadásnak a jelentősége /1959/. A belépésre agitálok azt ígérték, hogy viszonylag kevesebb munkával, szervezettebben több jövedelemhez jutnak. Éppen ezért igen nagy érdeklődés és várakozás előzte meg akkor a társzámadási közgyűlést. A közös gazdálkodással szemben ellenséges magatartást tanúsítók elégedetlenséget igyekeztek szítani a tagság körében. így pl. azt hiresztelték, hogy a tagok nem kapják meg a tervben előirányozott munkaegység-összeget, illetve értéket. Bódi Imre, a tiszaföldvári Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke 1959. november 21-én, a tanácsgyülésen kijelentette: "Minden tiszaföldvári termelőszövetkezet aktivan zárja az évet."

A Lenin termelőszövetkezetben a feladat ekkor, a zárszámadás "előkészítéseként"* az volt, hogy minden termelőszövetkezeti tag ismerje meg a bevételi forrásokat, kiadásokat, kedvezményeket. így maguk is tisztában lesznek a szövetkezet munkájával, vagyonával, teljesítőképességével. A Minisztertanács rendeletére ebben az évben 14 hónapos volt az év. Ennek voltak előnyei is* de hátrányai is. A munkaegység felhasználása a tervezettnél több lett, az újonnan belépők kártalanítását is el kellett számolni, igy a tervezett forintértéket nem tudta a termelőszövetkezet biztosítani.

"ervezett munkaegység-felhasználás...............110 000

Évvégére tényiegesen felhasznált

munkaegység.........150 000

Ennek következményeként a tervezett 40.-Ft-os munkaegység érték helyett 35.-Pt-ot fizettek* Ebből 15.- forintot készpénzben fizettek, 20.-Ft értéket pedig természetben adtak ki. Ekkor már az előző évek helyes gyakorlatát felhasználva: előleget is fizettek évközben, mégpedig 10.- forintot munkaegységenként. Vagyis az összes készpénzben tervezett rész kétharmadát a zárszámadásig már kifizették. Természetben a következőket adták ki:

junius 31-ig kiadtak:.....5 kg búzát,

1,5 kg árpát /munkaegységenként/

szept.30-ig kiadtak............1,3 kg burgonyát,

0,20 " cukrot,

1 cent pálinkát /munkaegységenként/

A többit a zárszámadásén számolták el. Tiszaföldvár négy termelőszövetkezete közül a Lenin termelőszövetkezet érte el a legjobb eredményt, mivel ennek a termelőszövetkezetnek voltak meg a legjobb adottságai a nagy fejlődéshez* amit az 1959-es év hozott és mint munká^,megkövetelt. - - - A következő esztendőben — számolva a gazdaság megsziléáditásával kapcsolatos kiadásokkal --- kevesebbre tervezték a munkaegység értékét /33,76 Ft/, de az igen szeszélyes időjárás következtében történt termelési kiesések miatt 2-3 forinttal kevesebbet tudtak fizetni újból. 1961-ben a legjobb eredményt érték el, mióta a község termelőszövetkezeti község lett. A termelőszövetkezet tiszta vagyona 1961. december 31-én 16 millió 73 ezer forint volt. Egy termelőszövetkezeti tag átlagjövedelme 13 ezer 844 forint volt. Egy dolgozóra átlagosan 337 munkaegység jutott. Egy munkaegység értéke ЗЗ.-Ft volt a tervezett 27,60 forinttal szemben. --------- 1962-ben a zárszámadást ellenőrző bizottság jegyzőkönyvének megállapitása szerint a termelési alapok növekedtek ugyan* de nem kielégítő mértékben. Egyes terményekből az átóagtermések és az állati termékek mennyisége kielégítő, ennek ellenére az elért gazdasági eredmény csökkenő irányzatot mutat. Egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 1 760 forint. Ez az összeg 1961-ben lényegesen magasabb volt. Egy tagra jutó gazdálkodási eredmény 12 590.-Ft* A gazdálkodási eredmeny 89 /-a