Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964

A tiszaföldvári Lenin téffmelőszővetkezet története 1946-tól napjainkig

1*/ A termelőszövetkezet megalakulása

Szolnok megyében a Szolnoki Járás legnagyobb községe Tiszafőldvár* 1945-ben itt is megtörtént a földosztás* Teljesült a parasztság évszázados álma* A községben 3482 katasztrális hold föli került felosztásra 660 személy között* A földhöz juttatottak társadalmi megoszlásán vizsgálva» megállapítható, hogy 340 fő a felszabadulás előtt uradalmi cseléd és napszámos, 320 fő pedig kubikos, illetve néhány holdon dolgozó paraszt volt* Egy juttatott átlagosan 5 kát* hold földet kapott» így a község lakóinak nagy része kőzépparaszt lett* Néhány kulákcsalád maradt 20-30 kát* hold földdel* Mindehhez hozzá kell számítani, hogy ez a község 1945 előtt is igen sok néhány holddal rendelkező parasztcsaládot számlált, s nagy részük szőlővel is rendelkezett, ami sokkal nagyobb értéknek számított, mint az ugyanakkora terüle- ' tü szántóföld.

A tiszaföldvári dolgozó parasztság 1948-ban tette meg az első lépést a szocialista nagyüzemi gazdálkodás utján* Nehéz és bátor lépés volt ez abban az időben, amikor a parasztság döntő részének tudatában — a tőkés rendszer örökségeként — elevenen élt a magántulajdon utáni vágy* A szovjet kolhoz-rendszert elrettentő színben festették elóbük évtizedeken át* Hogyne ragaszkodott volna a föld magántulajdonához, szinte jobban, mint az életéhez, hiszen a közős tulajdont nem ismerte, a közös munka felemelő érzését nem érezte soha* »

De a legbátrabbak elindultak Tíz utón* 1948* október 12-én 16 család megalakította az első termelőszövetkezetet, amelyet a harcos múltra emlékezve, a nagy parasztvezérről, Dózsáról neveztek el* Az alapitő tagok közül is az elsők voltak*

Gácsi Mihály, ifj* Oláh Imre, K* Szabó Lajos, Süveges Sándor, Árvái András* A tagok földnélküli szegényparasztok voltak nagyrészt, de csatlakozott hozzájuk néhány iparos is* Amikor a megalakulás gondolata felvetődött közöttük, a szebb jövőben vetett hitükön, s a párt irányitásán kivül nem volt semmijük* Az Ószőlői Olvasókörben gyűltek össze a termelőszővetkezei^megalakitására* Azonnal vezetőséget is választottak* Elnökük Gácsi Mihály lett, őszőlői kommunista, szegényparasztok fia* Vezetőségi tagokként három, maguk közül való, a legrátermettebbnek ismert embert választották meg* Az első földterületet a községi elöljáróság adta* 160 kát* holdat, a mai Lenin termelőszövetkezet területén* Ehhez a földterülethez kaptak még egy pár lovat, egy ekét, egy boronát* Ez volt a termelőszövetkezet megalakulásakor a teljes fels zerelés*

Nehéz, emberfeletti küzdelemmel dolgozott a kis csoport* Sem a felszerelés, sem a munkaerő nem volt elegendő* Ezekben a nehéz időkben segített a Földmüvesszövetkezet is géppel* Erre a segítségre az alapitó tagok még ma is köszönettel és hálával emlékeznek vissza* A nehéz fizikai munka mellett komoly politikai harcot is kellett vivnia ennek a hősiesen küzdő kis csapatnak. A volt bérlő, a tulajdonos, a kulákság egy része rágalmazta a szövetkezetét és a tagokat, sőt a fenyegetésektől sem riadtak vissza* A nép állama azonban nem hgyta magára az úttörő csapatot* Adott vetőmagot, a nincsteleneknek fejadagot juttatott, s valamennyi tag kapott bevásárlási könyvet, amire 3-4000*-Ft értékig""vásárolhatott az üzletekben* Az állami támogatás és a tagság önfeláldozó munkája nyomán az év végére elégedettek voltak a tagok a szétosztott jövedelemmel* Abban az időben még nem volt meg a termelőszövetkezetek mai szabályzata, illetve alapszabálya, úgy mondhatni, hogy családi alapon gazdálkodtak* Ha leszerződtek és a terményért pénzt kaptak, az összeget nem kellett a bankba befizetni, hanem annak nagy részét kiosztották a tagok között* Lassan ugyan, de növekedett a tagok létszáma is, ezzel együtt a felszerelésük is* Az 1950-es gazdasági év elé már nagyobb reményekkel nézhetlek*

1949* őszén megszületett az első "testvér"-szövetkezet a községben* 10-12 taggal alakították meg a homoki részen a Bék^t’ermelőszövetkezetet* Alapitó tagjai között találjuk Dorkota Lajost, Bohus Pált, a Béke termelőszövetkezet első elnökét, Licska Mihály kommunista parasztot és idős Gácsi Mihályt* Ok már a saját kis földjüket vitték be a közös gazdaságba a Dózsa termelőszövetkezettel ellentétben, ahol, mint a fentiekből már tudjuk, földnélküli szegényparasztok voltak az alapitók; a

kisiparosoknak sem volt földjük* Ez a körülmény a Béke termelőszövetkezet munkáját

■Hhg -'tano OXoJujJX- „

^£Х1(^МЛ. 1 í f 'QjJi, & - О СЩ.-1 -