Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964
nagyon megnehezítette, hiszen a földek széttagoltén - nem egy tagban - voltak. Az 1949* év telén tehát Tiszaföldváron két termelőszövetkezet volt. Mindkettő sokat küzdött a fejlődésért, boldogulásért. Újabb egy óv múlva jöttek rá arra, hogy együtt nagyobb erőt tudnak képviselni, ezért elhatározták, hogy egyesülnek, s igy foly tátják a nagy munkát. Ez a felismerés találkozott a Szolnoki Járás véleményével, a megvalósítás mégis nagyon nehéz volt. Hosszú, nehéz agitáciés munkával győztek meg erről minden tagot azok, akik már kezdetben felismerték az összefogásban rejlő nagy erőt. így 1950-ben a Dézsa és a Béka termelőszövetkezet egyesüléséből létrejött a Lenin termelőszövetkezet Megemlítem még, hogy hamarosafí újabb kis termelőszövetkezetek alakultak a községben. így 1952. március 10-én alakult a Szabad Nép termelőszövetkezet a Béke termelőszövetkezet megalakuláshoz hasonló körülmények között, majd ugyancsak 1952. őszén jött létre a Petőfi termelőszövetkezet. A későbbiek folyamán ez a két termelőszövetkezet, egyesült. A kezdeti nehézségeken túljutva, ma valamennyi termelőszövetkezet bebizonyította, hogy a szocialista társadalom a közösség és az egyén felemelkedésének, a közős gazdaságok korlátlan lehetőségeit nyújtja azoknak a dolgozóknak, akik élni is tudnak azokkal. 2./ A földterület és a taglétszám alakulása Termelőszövetkezeti községgé való fejlődés 1948 őszén, a megalakulással kapcsolatban ismertetett adatok szerint való helyzet nem sokáig maradt fenn. Amikor'létrejött a két kis termelőszövetkezet egyesülése /1950./, tagosítást kellett végrehajtani, mert a földterület Tiszafőldvár határának legkülönbözőbb részein terült el. A földeket cserével a Túri ut /Mezőtúrra vezető müut/ menéére összpontosították. Ekkor az összes földterület 250 kát. holdra, a taglétszám pedig 35-re növekedett. Ez igen jelentős változás volt a fentebb leirt okekon túl azért is, mert igy kedvezőbben alakult az egy termelőszövetkezeti tagra jutó földterület. A tárgyalt időszakban 7,1 kát. hold jutott egy tagra. Összehasonlításként: a Dózsa termelőszövetkezet megalakulásakor 10 kát. hold jutott egy tagra. Igaz ugyan, hogy — mint már említettem is --- kezdetben inkább családok munkábaállásáról beszélhetünk, mint tagokéról, s ezt a körülményt figyelembe véve, elegendőnek bizonyult volna a munkáskéz, viszont a felszerelés igen hiányos volt. Nemhogy gépekkel, de igaerővel sem volt ellátva a szövetkezet, ezért a tagság fizikai munkája, kézi ereje sokkal nagyobb mértékben volt igónybevéve.- - - 1951-ben a földterület 570 kát. holddal növekedett, ami az első évek komoly és nehéz munkájának az eredményét, s mintegy elismerését jelentette* A taglétszám 88 fővel növekedett, ez azonban nem állott arányban a terület növekedésével, amit az ia bizonyít, hogy ekkor az egy tagra jutó földterület 9,3 kát. holdra emelkedett. Ez volt az az időszak, amiről több — általam megkérdezett ----- akkor belépő parasztember mondotta, hogy szinte menekmültek a kisparcelláktól, a föld magántulajdonától a néhány holdas, de a 10 kát. holdon felüli földterülettel rendelkezők is. Ennek eka elsősorban a súlyos teherként emlegetett termény- és állatbeszolgáltatás volt. Sokan úgy gondolták, hogy a "közösben" leveszik a vállukról ezt a terhet, nyugodtabban, zaklatástól mentesebben dolgozhatnak és élhetnek. Persze a termelőszövetkezetnek is voltak kötelezettségei az állam felé, de azok kedvezményesek is voltak, meg a közös gazdálkodós esetében nemrar volt olyan fenyegető azok teljesítése. Az igazsághoz az is hozzátarteiik, hogy sokan az egyéni felelősség, az esetleges hátralékok elől menekültek a termelőszövetkezetbe. Tény azonban, hogy a Lenin termelőszövetkezet rövid 2-3 éves fennállása után az eredményeivel is vonzást gyakorolt az egyénileg dolgozó parasztokra. - - - 1952-ben tovább növekedett amföldterület is, és a taglétszám is, de egyik sem volt nagymérvű /920 kát. hold föld, 93 tag/. 1952. év nyarán a közös munkában igen kevesen vettek részt, amelynek káros következményeiről a későbbiek folyamán ----- a növénytermesztéssel kapcsolatban ----- fogok Írni. 1953-ban, főleg ugyancsak a nyári nehéz munkák idején már a tagság jelentős része dolgozott. Egyik este azonban a termelőszövetkezeti tagság meghallgatta Nagy Imre beszédét, rnihek hatására igen gyorsan felbomlott a rend. Az agitáciés munka a termelőszövetkezet felbomlását megakadályozta ugyan, de a részleges bomlás mégis bekövetkezett, melynek során 25 család lépett ki a termelőszövetkezetből, közöttük még párttagok is voltak. A legtöbb család azonban hűségesen kitartott a közös gazdálkodás mellett. Igy “ ®8втёпу nwa betett, és nem is volt komoly
