Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964
18 megadja azt a lehetőséget, hogy ez a javítás 50 jí-os /tehát rendkívül kedáezményea/ térítésért történjék» - - -A termelőszövetkezeti tagok szükség esetén a családtagok bevonásával is rósztvesznek a gyomirtásban» Főleg a növénytermesztő brigád fontos feladata ez» A növényvédelemnek több médja van:a vegyszeres gyomirtás, agrotechnikai, biológiai, szántóföldi gyomirtás stb. A vegyszeres gyomirtást először a kalászosokban való gyomirtásban alkalmazták 1953-ban» Akkor a "DIKONIR^-tal végzett gyomirtás eredményességét a magasabb terméshozamban lehetett lemérni» 1960-ban már gyomirtási szerződést kötöttek a Növényvédő Állmomással 60 kát» hold lenben, 550 kát. hold kukoricaföldön és 500 kát. hold kalászos növény termőföldjén elvégzésre kerülő munkára» Az eredmény meglepő és pozitiv volt, ezért azóta fokozatosan rátérnek más növényeknél is erre a módszerre* a már igy tisztitott területek nagyságát pedig növelik» A Lenin termelőszövetkezet alkalmazza ezeket a módszereket a legnagyobb területen a helyi termelőszövetkezetek közül. - - - 1963» év március hó 15-ig befejezték a kalászosok fej trágyázását, mégpedig ekkor először: repülőgép segítségével 700 kát* holdon» A repülőgéppel való fej trágyázás legkézenfekvőbb előnye az, hogy igy a vetésben semmiféle kárt nem tesznek» Méginkább föntési: a talaj felszáradása előtt már elvégezhető a munka, és igy sikeresebb, eredményesebb! is. Kiemelésre méltó az a bátorság, amellyel a Lenin termelőszövetkezet és vezetői élnek az uj — a múlthoz képest szokatlan, de eredményes ----- lehetőségekkel és élenjáró módon alkalmazzák, merészen a fejlett, korszerű módszereket. A szántóföldek élősdi kártevői elleni védekezés, irtó munka is fontos feladat* Ehhez vegyszerek és gépek szükségesek» Gyakrabban előforduló kártevők Tiszaföldvár környékén a kalászosokban a futrinka, a kukoricásokban a kukorica-moly, a takarmánynövények földjein az aranka, a burgonyaföldeken a burgonyabogár stb» A felsorolt kártevők irtására, szaporodásuk megakadályozására a növényvédő brigád "növényvédelmi napok"-at tartott 1962-ben» Trágyáiás - - - Az állatállomány fejlesztésével egyre növekszik a felhasználható szerves trágya mennyisége. Felhasználása elsőrendű érdek, elhagyását nem lehet teljesen pótolni a műtrágyával, akármennyit és akármilyen tervszerűen alkalmazzák is azt» A trágyázási munka eléggé rendszeresen folyik, amit a termésátlagok emelkedése is mutat* Az állatsürüség nem kielégítő volta miatt azonban nem elegendő az istállótrágya» Ezért szükséges a műtrágya rendszeres felhasználása is. Kedvező jelenség, hogy Kormányunk céljai egybeesnek a termelőszövetkezet céljaival, igy a műtrágya-mennyisége évről-évre emelkedik, de emelkedik hatékonysága is. Egyelőre ugyan a termelőszövetkezet vezetői elégedetlenek a műtrágya megszerezhető menrü-ségével, bár tiszaföldvár termelfcszövetkezetei közül & Lenin termelőszövetkezetben Kerül felhasználásra a legtöbb műtrágya» A műtrágya felhasználása a Lenin termelőszövetkezetben 1 kát» holdra elosztva a következőképpen alakult: Gazdasági óv Azfcegy kát. holáen félhasznált műtrágya mennyisége métermázsában ~ I960» 1,20 QU 1961, 1,50 • 1962. 1,92 » A termelőszövetkezet távlati fejlesztési tervében azonban 600 kg /»6 q.u/ műtrágya szerepel kát* holdanként» így a jelenlegi számadatsbk jelentős lemaradáit mutatnak» Felhasznált műtrágyák: nitrogén!um tartalmú műtrágyák, fészfor tartalmú műtrágyák, kálium tartalmú műtrágyák. Mindezek a szerves trágyák hatásának kiegészítésére, fokozására szolfáinak, egyoldalú alkalmazásuk tehát meddő és eredménytelen lenne, nem is alkalmazzák igy* /Legnagyobb mennyiségben a nitrogénium-műtrágyákat használják fel./ Az 1962. évi zárószámadásból vettem a következő adatokat: szervestrágya, műtrágya és növényvédőszer vásárlására 1 380 664»—Ft-ot fordított a termelőszövetkezet»
