Dr. Varga Lajos: Adatok a Via Commerciales nyomvonalához a Tiszazug keleti szélén (Tiszazug, 1964) / 0048-1964

- 4 /:A természeti és gazdasági"társadalmi tényezők, folyamatok, jelenségek erős kölcsönhatására itt csak felhívjuk a figyelmet; e tanulmány" nak nem célja ennek a kérdésnek részletes taglalása,:/" - - A fenti pontokba foglalt funkcionáló tagozódás, legfiőképpen a települések részben még az ős-, ó" és középkori folytonosság révén maradtak ott, ahol települtek, legfeljebb százméterekkel vagy 1"2 km"es távolságokkal lehet mérni az esetleges településváltozásokat, pl. a bronzkori Zsidóhalom helyett a magyar történelem Nagyrév-e kissé kitoló" dott nyugit felé, vagy a tiszaföldvári "Sziget" kőkori települése he" lyett a középkorban lassan mai helyére tolódott a mai Tiszaföldvár. Tolt olyan település, amely elvesztette jelentőségét: elpusztult, elnéptelenedett /háborúk is hozzájárultak ehhez/, mint Tiszavarsány, amely pusz" ta lett, vagy Gyalu község, amely szintén majorsággá tudott csak" fejlőd" ni a török korszak és a Rákóczi"szabadságharc után. A megmaradt községek a vizigényes és legelőigényes foglalkozások közötti sávon helyezkedtek el. A Via commercialis is igy helyezkedik el a Tiszazug keleti szélén. - - - Ha ismernénk pontosan a Szolnoki"löszháton távol az élő vizektől összehordott, vagy részben természetes magaslatokon kialakított kunhalmok korát, pontos régészeti leleteit, rendeltetésüket, akkor a régmúlt korok ismerete is világosabb, biztosabb lenne és talán az is kiderílne, hogy nem minden ős-, ó- és népvándorláskori nép kereste az élő vizeket. /65»/« i A Tiszazug déli szélén -— Kunszentmárton térségében -— volt a Yia commercialis következő átkelő helye a Körösön. Itt többirányú szét*

1, ágazás mutatható ki a régészeti és okleveles adatok alapján. A Yia commercialis egjik fő iránya Kunszentmárton után a Körös-Tisza-Maros szög /a mai Yiharsarok/ árvízmentes lösztábláin, hordalékkúp-térségein a Maros bajt partján települt Lippára vezetett. Lippa az erdélyi hegységek és az alföldi sikság találkozó vonalán épült Jj Ennek a fontos kereskedelmi, szállító, hadi stb. útnak egy kis részletét legalább a megközelítő nyomvonalát " keressük a Tiszazug keleti szélén. Az első nyomokat a log&kai következtetés utján állapithatjuk meg. T.i. az ókor előtti őskulturák régészeti anyagénak idekerülését nyomozva, különféle útirányokat lehet megállapítani. A tiszaföldvári YSziget" nevü ősmorotva-zug Körös-kulturát és vonaldíszes kerámiát képviselő lelőhelyén /23.,21-22./ talált füstkvarc, májopál stb. anyagból készült nyílhegyek, kaparókések, kőkalapácsok, kőbalták stb. eredeti keletkezési és lelőhelye az Északi-középhegység keleti felére és a mai Eperjes környékére mutat. Ezeket az anyagokat el kellett valahogyan szállítani ide. Ugyancsak szállítóeszközt igényeltek az őskulturák egyirányban mozgatott /dörzsöléses/ és körben forgatható őrlőkövei is. Ugyancsak nem ölben és kézben hordták ide a tiszaföldvári bronzöntő műhely ötvöző anyagait sem /38.,20-21./.- - - A Yia öommercialis kezdeti kialakulásában viziut lehetett. Erre utal ha nem is teljesen megnyugtató módon Gyárfás iiisaréx István megjegyzése /15.,I.kötet:568. és 585./ a Tiszazugon nyugat-keleti irányban végighúzódó védősáncra és árokra vonatkozóan is. Ezek a védősáncok uj megvilágítást kaptak funkciójukat illetően Dr. fatay Pál legújabb kutatásai nyomán/39•/• A Csörsz-árok védősánchoz kihányt föld utáni maradvány és a többi alföldi "árok", "Nagyárok", "Ördög-árok" stb. is a gigantikus méretű védőrendszer egy-egy része. sgy ilyen rész húzódott a Tiszazugban is nyugat-keleti irányban, miután a Kiskunfélegyháza felől a Tiszánál Alpár körzetében elvégződött, hogy a Tiszán innen továbbhúzódjon Tiszasas—-Csépa Szelevény vonalán, majd Tiszaföldvár Öcsöd között Mesterszálláson át Gyomáig és Szeghalomig. Erre mutatnak a következő elnevezések: Nagy árok, Nagy árok tava, Véghalom, Csukati dülő, Várhát, Öthalom, üthalom alja stb. Tiszakürt Tiszasas Csépa Szelevény Kunszentmérton övezetében. - - - Ezt a védősáncot és árkot keresztezte észak-déli irányban a Via cómmer-