Dr. Varga Lajos: Adatok a Via Commerciales nyomvonalához a Tiszazug keleti szélén (Tiszazug, 1964) / 0048-1964

- 14 távlati tervezés szerint a vasút mellett, Kungyalutól északra épül" ne tovább a korszerű gyorsközlekedési rnüut, kikerülve a tiszazugi településeket. Sz a korszerű ut is megtartja tehét az ősi útvonal csapááirányát és a tranzitforgalmat szolgálja. Érdekes, hogy Magyarország XIV.-XV. századi kereskedelmi útjait tárgyaló értekezés és térkép /6./ nem tartalmaz még utalást sem a Tiszazugot érintő utakra vonatkozóan. A Tiszazug "fehér folt" utföldrajzi szempontból Magyarország térképén. Közvetlenül okleveles adatokkal nem tudom igazolni következő feltevésemet. A tiszaföldvári téglagyár agyagbányájában több mint egy évtizede figyelem, fényképezzük az agyagbányászat közben feltáruló buzásvermeket és részben gyűjtögetem az innen kikerülő őrlőköveket , illetve darabjaikat, de felhasanálom az évtizedek óta itt dolgozó munkások, vagy itt dolgozott munkások, alkalmazottak szóbeli értesítéseit is. Rengéíeg buzásverem és rengeteg őrlőkő került innen elő. Jóval több, mint amennyit Tiszaföldvár 1571* évi és 1711-1770. közötti lakosságának számával indokolni lehetne még akkor is, ha az őrlőkövek nem egy történelmi korszakból valók. A bmísvermek, őrlőkövek mellett nagyméretű téglák darabjai, kécskei darázskő, rengeteg edénydarab, háziállatok csontjai stb. kerültek elő. Kaposvári Gyula, a Szolnok megyei Muzeumok Igazgatója szerint /60./valószínűleg a tiszaföldvári téglagyár területén, környékén lehetett Tiszaföldvár község Anjou-kori települése. A XVIII. századtól az őrlőkövek, buzásvermek már nem jelentősek a téglagyári agyagbánya területén, mivel akkor már a mai telehelyén volt a község és ott jelennek meg rendre a buzásvermek: házalapok ásásakor mindig ujabb és ujabb buzásvermek nyomai kerülnek elő a Kossuth Lajos utca északi felében, a Tabánban, a Baross körúton stb. - - - Arra gondoltam, hogy a mai téglagyár területén az elmúlt 60-80 év alatt előkerült rengeteg b u z á sve rom Ímeg~ szenesedett búzát is találtunk, találtak nemegyszer/ és őrlőkő eg^ ítus "utasellátó" gabonaközpont lehetett, ahol a Via commercialison utazó nagyobb földesúri és királyi csoportok, kiséretek felfrissíthették élelmiszerkészletüket /liszt, hus, abrak stb./. Ilyenféle elgondolás igazolására van történelmi adatunk is Szerémyi György krónikájában is /48.,263./. Izabella királynő és kísérete egy hetet töltött Tiszavarsányban 1541-ben Lippára való költözködése közben , "Ott megpihentek és az evéstől felüdültek. Azután újra ettek". mondja a krónika. - - - A rendelkezésünkre álló XVIII.- XIX. századi térképeken a Kuczorgó csárdától ut vezetett be Tiszaföldvárra a Tetveshalom felé. - - - A mai Tiszaföldvár legrégebbi területe a falu legészakibb részén az árvizes és árvízmentes területek találkozásánál -— a Tabán. A XVIII. századi térképeken még csak ez a terület a falu. Innen néhány meghatározhatatlan lelőhelyü kőkorszakbeli cseréptöredék került elő és a bronzkorszak pilinyi kultúrájából egy sirlelet néhány edénytöredékkel/8./. Annál több és változatosabb lelet került elő a téglagyár agyagbányájából /23.;6o.;45./a;45./b;25./a/. Logikus általánosságban is, ho^y ez a feltételezett gabona-, liszt- és abrak"raktár" nem a Kuczorgo csárdánál tehát a fő átmenő"közlekedést lebonyolító ut mentén települt. Indokolják ezt részben a járványok/1541 "ben éppen pestisjárvány volt ezen a vidéken:48./, de település közelében biztonságosabb volt a gabona tárolása és célszerűbb az őrlés. Néhány nagyobbméretü /átmérőjű/ őrlőkő darabja arra is vall, hogy szárazmalom vagy szélmalom is volt ezen a területen már a XIX. század előtt is. - - - 1885-ben Tiszaföldvár körül 5 szélmalom volt, a faluban pedig két kisebb kapacitású gőzmalom. Szárazmalomra már csak emlékeznek, a helyét is tudják, de részletesebb magyarázattal senki" sem tud szolgálni már. Néhány szórványos adat, illetve lelet utal még a fentieken kivifcl a tárgyalt útrész nemzetközi jelentőségére évezredek távlatában is. Említettem, hogy egy görög pénz lehet véletlen is, de ha több