Kozák Edit: Új világ harcosa - Ó Nagy Benjamin tiszaföldvári proletárvezető (1919) életrajza (Tiszaföldvár, 1952) / 0047-1964

osztályellentéteket, sőt azt is, hogy az adott állapot nem maradhat, azon változ­tatni kell. Munkás társaival sűrűn érintkezett. Azoknak is hasonló volt felfogá­suk. Katonáskodása alatt arra is rájött azonban, hogy a katonaság a legerőteljesebb eszköz az uralkodó osztály kezében uralmuk fenntartásában. Meglátta azonban azt is, hogy ez ké+élü fegyver, mert ha a katonák összetartanak, igen komoly eredményeket érhetnek el a dolgozó nép érdekében. Azonban erről akkor még szó sem lehetett. Tehát Ű. Nagy Benjámint kiit találjuk a fronton. De nem sokáig lehetett ott, mivel már az egyik első ütközetben, Lemberg mellett fíavaruszka nevü falunál 1914. évi augusztus hó 5-én déli 12 órakor megsebesült. Sebe meglehetősen súlyos volt: a karját lőtték keresztül. Haza kellett jönnie kórházba* Hosszú kezelés után sem gyógyult meg karja tökéletesen, igy a harctérre nem mehetett már vissza. Haza­jött Tiszaföldvárra, édesanyja igen megörült, amikor meglátta fiát. Ha fájt is neki látni fia rokkantságát, mégis boldog volt, hogy élve láthatta és karjába zárhatta. Tudjuk: az édesanyák ezer rémképet látnak, amikor fiuk a háborúban van. Ó. Nagy Benjámin most újból nehéz kérdés előtt állott. Foglalkozást kellett keresnie, amelyből megélhetését biztosithassa. Ez nagyon nehéz dolog volt, mivel rokkantságánál fogva csak könnyebb munkát tudott végezni. Az akkori állam bizony nem sokat törődött a hadirokkantakkal és azok családjával csupán névlegesen. Néha odavete+tek pár fillért segély cimén. Ez az összeg azonban annyira kevés volt, hogy ha csak erre lettek volna utalva, éhenhaltak volAa. Ó. Nagy Benjámin is kapott ilyen "segélyt", ez azonban anyagilag semmit sem változtatott sorsán. f Hosszas keresgélés után megogadiák a csendőrségen lovásznak. Mit jelentett ez ? Megalkuvást ? Hogy Ó. Nagy Benjámin, aki ekkor már eléggé fejlett munkásöntu­dattal rendelkezett, birálta az osztálytársadalmat: a kormány leghűségesebb kiszol­gálóihoz, a csendőrökhöz állt be munkára ? Nem ! Nem Ítélhetjük őt ezért el. Tudni kell, hogy abban az időben miszaföldváron nagyon nehezen és ritkán lehetett állás­hoz, megélhetéshez jutni® Iparos volt annyi, amerayi kellett, alkalmazottat®, azon­ban kevesen tartottak. A mezőgazdasági munkát nem birta, mivel csak egyik karja volt egészséges. Semmiképpen sem róhatjuk fel Eeü ezt a lépését hibaként, tekintetbe kell vennünk azt is, hogy társadalmi nézeteinek tudományos alapja nem volt, egyedül volt, alkalmazkodnia kellett a fennálló rendhez, ha meg akart élni. - - - Nem kapott ugyan sok fizetést lovászi minőségében, de ha nyomorúságosan is, de megélt a család valahogyan. Mindhárom fiu otthon élt édesanyjuk mellett. Mindnyájan dolgoztak. Édes­anyjuk baromfi-tenyésztéssel foglalkozott, a legidősebb fiu —-Ü. Nagy Gábor kőmiveskedett, Ó. Nagy károly pedig napszámba járt el az uraság földjére. Ó. Nagy Benjámin 2-3 évet tölt el lovászként a csendőrségnél. Pontosan megismeri a csendőr­ség belső életét. Látja kiméleitan bánásmódjukat a szegényemberekkel szemben. A gyű­lölet egyre fokozódott benne aziránt az igazságtalan társadalmi rendszer ellen, ahol minduntalan a szegény paraszt és munkásembert kisebbitik meg. Ha a földbirtokos udvaráról eltűnt egy baromfi, "Jaj !" volt annak, aki gondozta ! Akár bűnös volt, akár nem, kíméletlenül megverték, megkínozták, sőt pénzbírságot is fizettettek vele a csendőrök. Ha a végrehajtó az utolsó bútort is elvitte a paraszttól ha nem fi­zette ki az adóját, mert nem volt miből a csendőrök étkor is "segítettel" a pa­raszt tönkretételében. A parasztnak csak kötelességei voltak, főleg a rengeteg adó fizetése. Kötelesség!!! Mindig csak ez a szó csupán. És hol a jog ? Az is volt, de nem a parasztember oldalán, hanem a másik oldalon, az urak oldalán. Viszont ott kevesebb szó esett a kötelességről í Ez volt az egyik nagy igazságtalanság, mert a két szó, a két fogalom csak együtt járhat, ó. Nagy Benjámin kész volt minden perc­ben a jogért való harcra, csak az alkalomra várt, aai nem is késett sokáig. Mi történik ugyanekkor a háborúban ? Syors léptekkel közeledik a befíiiés felé. A katonaság ruházkodása és élelmezése egyaránt szörnyű. A sebesültek, rokkantak száma rohamosan növekszik. A katonák elégedetlenek, nem akarnak tovább harcolni. Ez az elégedetlenség Oroszországban érte el tetőfokát. Itt az orosz nép Lenin és Sztálin vezetésével győzelemre juttatja a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Megszünte­tik a cárizmust, ennek rendszerét a feudálkapitalizmust is. Ezzel példát mutattak Európa többi népének, hogy meg lehet dönteni a változhatatlannak hitt és tanított feudalizmust, kapitalizmust ós összeszövődését: a feudálkapitalizmust, csak a dolgozó *ép összefogására van ehnez szükség. Oroszország háborúból való kilépésével az antant hatalmak ereje meglehető­sen meggyengült. Amerika is belépett a háborúba az antant hatalmak mellett. Ennek

Next

/
Thumbnails
Contents