Kozák Edit: Új világ harcosa - Ó Nagy Benjamin tiszaföldvári proletárvezető (1919) életrajza (Tiszaföldvár, 1952) / 0047-1964

- 7 az lett a következménye, hogy Németország nem birta tovább a háborút, békét kért. Elvesztette a háborút és vele együtt elvesztette a háborút az Osztrák-Magyar Monar*»chia is. 1918. novemberében összeomlott a front, gyakorlatilag véget ért az első világháború. V

. rész Azonban ezzel még a nép korántsem volt kielégitve. Nem akart többé olyan békét, amilyenben eddig volt részme. A nép előtt ott állott az élő példa: Oroszország és népe, amely kivivta szabadságát és megteremtett® a szovjethatalmat. Azok a magyar katonák, akik hadifogolyként kint voltak Oroszországban, saját maguk tapasztalták az ott történteket s amikor hazajöttek: elhintették a proletárforradalom eszméit, gyors eredményeit. S nem maradtak egyedül ! Hamarosan nagy tábor kel etkezett körülöttük, az országban több helyen forradalmi munkás— és katonatanácsok alakulnak, Köve+elik a király és a kormány lemondását. 1918. október 25-én megalakult a Nemzeti ^anács. Tagjai szociáldemokraták voltak. Céljaik megvalósitása érdekében azonban nem voltak képesek határozottan fellépni. Ennek következményeként a forradalmi hangulat erősödik az egész ország területén. Mi történik ugyanekkor "iszaföldváron ? A foglyok jé része hazakerült gazdagodva az oroszországi tapasztalatokkal és ők is szitották a készülő forradalom tüzét. 0. Nagy Benjámin eszmetársakra talál ezekben a volt oroszországi hadifoglyokban. Most látja világosan a célt, amikor már nemcsak maga érzi, hanem mások szájéból is hallja ugyanazt. Ekkor ismerkedik meg Baj kai Gáborral és Árvái Jánossal is. ük is szegény zsellér családból származnak, végigjárták ők is ugyanazt az utat, amit 0. Nagy Benjámin. Most elérkeze

++nek látták az időt ahhoz, hogy forradalmi uten. gyökeres változásokat követeljenek. A háború következményeként a tiszaföldvári dolgozó nép sorsa egyre nyomorúságosabb lett. Élelem, petróleum és tüzelő alig volt, sokszor ezek nélkül tengették életüket. Ugyanakkor a község elöljárói, a gazdag tisztviselők lakásukon zsákszámra halmozták fel a cukrot, lisztet, hordószámra a petróleumot és mázsaszámra a tüzelőt. Ismét a szörnyű ellentét mutatkozik meg Ó. Nagy Benjámin előtt. Ezúttal azonban már nem fojtotta magába gondolatait, hanem társaival együtt felvilágositó munkába kezdett a község lakossága körében. Rámutattak a helyzet tarthatatlanságára. "Nem türjük azt, hogy Lieber, a számvevő, disznóival búzát etet, mi meg éhezünk ! Hol itt az igazság ?! Hát mi majd csinálunk igazságot, ha eddig nem tudtak!" mondották a legnagyobb forradalmároké. Nagy Benjámin, Baj kai Gábor, Arvai János. kijelentésüket tett követte. Elmentek a "Iszaföldvár határában lakó földbirtokosokhoz —-köztük Kövér Jánoshoz és Balogh Mihályhoz is és élelmet követeltek. Az urak ekkor már látták a helyzet veszélyességét és nem mertek ellenszegülni: átadtak a küldöttségnek néhány zsák lisztet és több sertést. A lisztet a bizottság amennyire csak lehetett: igazságosan kiosztotta a nép között, a sertéseket pedig 6» Nagy Benjámin levágta és a községházánál szintén kiosztotta. Azonban ez kicsit sem elégitette ki a felcsigázott nép igényeit, fél-eredménnyel nem érték be, egész eredményt akartak,s erre hamarosan sor is került. 1918. október 31-én megölték Gróf ^isza Istvánt. Ez volt az utolsó csepp, amellyel a pohár megtelt és országszerte kirobbant a forradalom. Ennek az eseménynek hamarosan megérkezett a hire "Iszaföldvárra is és 1918. november 1-én itt is kitört a forradalom. Nagy Benjámin, Baj kai Gábor és Árvái János, nemkülönben társaik ezt a napot várták. Eszméik megvalósulását látták beteljesülni. Végre elérkezett az a pillanat, amitor nyíltan harcolhatnak az igazságért. G. Nagy Benjámin most érezhette, hogy gyermekkori fogadalmát teljesítheti. A tiszaföldvári dolgozó nép is csatlakozott a forradalomhoz gondolkodás nélkül. Tüntetésekben aaták tudtára az uraknak, hogy megelégelték a rabszolgaságot, emberi életet akarnak maguknak teremteni. Ezeket a tüntetéseket nem sokat várták meg Tiszaföldvár aküori ural közül, merti* amilyen gyorsan csak lehetett: elhagyták a falut. Ó. Nagy Benjámin, Bajkai Gábor és Árvái János őszirózsával sapkájukon vonultak a tüntető nép élén. /:Ezt a forradalmat "őszirózsás forradalom"-»ak nevezték, mivel november 1-én tört ki, az őszirózsa nyilása idején és ezt tűzték a katonák