Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963

. 7 Számos ekiratbél kitatszik, hagy a ?ic», 'icze stb. alanyasati használ atben is szerepel s azért helyes Jásaaynak abbeli megjegyzése, hagy őseink az "a" és "a" végbetüt a neve!*ben felváltva használták, mint például Bela, Bele; Ktela, Etele; Gejoza, Gejcie; Ticza, *icse. Ugyancsak ő emliti, hagy a Tiszát, mig csekélyebb, ma is Ticzé-nek nevezi a nép /62./, Eat « ^issának asen ága is hirdeti, aaely Zemplén mogyében a Laterczá•al egyirányban Záhony tájátél nagy félkörben Zemplénig haladt, hal azt.áa a Bodrogcekába szakadt, s amely ^isza-ág a legújabb időkig "Ticze-ér" név alatt veit ismeretes /63./. Mint. Magyarország tulajdonképpeni főfolyója, <igj mint a Duna, kezdettől fogva nagy kult.urj *lent ős éggel birt. Bizenyitják ezt a vidékén talált ősállatesentek /64./ s azen ebszidiánek, melyek Ároktőnél Borsodban /65./, Csongrádnál Csongrádban, *isza-FUradon, "Isza-Igeren, Tisza-örvényen, Tiaaa-Ssillősön Hevesben /66»/, Fgyéhnél Hajdúban /67./, Czibakházán, Csépán, Nagy-Hévben, Ughen, Puazta-Ballén Jász-Iuu-Szolnokban /68./, Tószegen Pett-Pilis-Solt-ban, Ajakon, Ibrányban, lis-Várdán, IJagy-Káliéban, Hugyajen, Nagyfalun, Pazenybsr., Polgárán Szabolcsban /69./, Borjason *erentálban, "ekajban Zemplénben kerültek elő /70./. Továbbá azon pogányrárak, telyek Csány és Felgyő között Csongrádban, "isza-Ugsren /:Igar ?:/ Hevesben, Isza-Földvártt, TiszaNagyrévben Jész-Nagy-Kun-Szolnokban, Kárászon, Pazonyban, Szabolcsban Szabelcs megyében a ""isza mellett vagy F szaszakadékok mentén találhatók /71./, Továbbá azen tumulusok, amelyek Geszterednél Szabolcsban a nszaszakadéketeál, ,

pisza-Fürednél /Csékkalem/, "'isze-örvénynél Hevesben, Derogmán Borsodban, Hódmező-Vásárhelytt, Mindszenten Csen/rádban, Egyeken dajáuban, Szent-Györgyön, Szent-Imrén, "isza-Igaren, fi sza-Szöllősön, ^isza-örsön Hevesben, Csépán Jász—Nagykun—Szolnokban, (Jáván, Gyulaházán, Hugyajen, Kis- és Nagy-Káliéban, Kis-Yárdán, Nagyfaluban, Nagy-Hálászen, Nyírbátorban, Oreson, Mária-Pécsen, Szabolcsban a ""isza vagy a "Iszasz akadékek kör.elébon Szabolcsban láthatók /72./. Végül azon esi temetők, amelyek Egyeken Hajdúban, Poroszlón, ssa-Földvárett., "isza-Füreden, "Tisza-Örvényen, "isza-Szö1 1 ősön Hevesben, Hugyajon, Kenézlőu, Kis-Várián, Ptrügyön, '''akt a-Kenézen Szabücsban ismeretesek/73,/. /I./ Geegraphia VII. c.5,- - - /2./ Hist.. Natural. IV. 12-15. A Peblissus név, amelyet ""eleki /Hunyadiak kora VI. 18. lop. 3-ik jegyzet./ Pliniusnak tulajdonit, csak leirási torzításnak tekinthető.- - -/3./ Geographia III.8.- - - - - /4./ História*. libri. XVII.3. - - - /5./ Állította ezt Ciaconius /Hist. utriusque belli dacici n. 146./, az oszlop azon képét, amelyen a dákok vizbe fúlnak /Bartelinál *av.22./ a "Iszára magyarázva. fraianus császár Dáciába nem a Tisza mentán, hAnem a Vaskapu szeresn át hatolt s így semmi ok nincs a~ra, hegy a Tisza Dácia elfoglalásának plasztikus történetében fel legyen tüntetve. E folyót Fröhner /pag. 96./ a Dunára magyarázza, de Dierauer e nézetet sem fogadja al, bár bevallja, hegy e vizet, meghatározni nem tudja. /Beitrage 86.1. 2. jegyzet/,- - - /6./ fcxcerpta de legát. p.l8f3.- - /7./ De Sother. erigire et reb, gestis. Caí. V. és XXXV. Migne kiadásában: Patraleg. Curs. Cempl, fem.Ur.IX. PP* 1255. és 1276.- - - /8./ Coamegraphia IV, lá.Parthey és Pindor kiad. 204. 1.- - - /9./ In Corp. Script. By?ant.- - - /10./ De Adm. Imp. XL. fejez. Szabónál:Magy. *kad. Frt. I, 140. Fejérnél: Cod. Dipl. VII. IV, 26. Hunfalvynái: Kthnegraphie 141. 1. /31 •/ Crenica Itongarer. Car. VII. Eridlichemél: Mon. Arp. 71. l.- - - /12./ Vita Sancti Gerardi, cap. X. Endlichernél pag. 2 16. Batthyánnál 319. 321. Szabónál: Emlékiraté* 62. 1. - - - /13./ Hist. hung. da seFt. ducib. cap. IX. XI. XIY. XVI. XVII. XX. XXI. XXII. XXVIII. XXIX. XXXI. XXXII. XXXVIII. XXXIX. XL. XL1. XLIY. L. LVTI.» - - /14./ Miserabile Carmen. Cap. VIII. XXVIII. Schirandtrornél I, 374. 386— - - /15./ Chrenica. Lib. I. cap. II. §§. 2. 3. 5. Lib. II. cap. II. 3. - - - /16./ így Szent Istvánnak a bakenybéli arátság számára kiállított 103f. évi adományi ev a le /Fejér:Ced. Dipl. I, 328. IV.I, 412. Fuxheffer Czinár: tfenaat. I, 159. Árp. Uj Okm. VI, 37. Katona: Hist. Crit. fem.I. Péterffy:Ceno. Pacra I, 5./; a zaztyi apátság 1067. alapítólevele /Weniel 1, 26./; I. Gézének a grr«rmelléki szentbenedeki apátság 1075. évi alapítólevele /Fejér I, 433-437. f*»myik I, 192-195. Knauz: Mer. I, 56-5t./; Szent Lászlónak a tihanyi apátság jegesitványait és birtokait megerősítő 1093. évi oklevele /Arp. Uj Okm. VI, 70./.- - - /l?./ Ilyen II. Istvánnak a gcrammalléki szentbenedeki apátsá-nak I. Gé«a által történt alapitásá* megrősitő 1124. évi okirata /Fejér II, 73.77.78. VII. V, 97./; II. Bélának a töraösi /:Döm5? ?:/ apátság számára kiállított 1138. évi edamánylevele /Fejér II, 100. 104. 106. Knat'z: Uen. I, 92-94./; II. Gézának a szentbenedeki monostor privilégiumait megujitó 1158. ávi okirata /Ptjér II, 149. 150. Katona III. n. CCCCXLII. Keller:HÍ3t. E

p

p. vjuinqu. I, 202. Sclimittb: Eppi Agr. ad an. 1161./; III. Bélának a Berche és >ei nevü javak elcserélését tárgyaló 1194. évi okirata. /Árp. Uj Okm. XI, 56./.- - - /18./ Éspodij a ki^lyi oklevelek közül II. Endrééi /Fejér III. I, 156. 473-474. III. II, 126. VII. V, 189. Tíenzel I, 116, 131. VI, 362. Jaz. Okm. VI, 18/; IV. Béláéi /Fejér IV.I, 109. IV. II, 18.