Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963

- 8 227. 425. IV. III, 36-39. 281. 319. VII. I, 296, 302. - Haz. Okmtár VII, 44. iUn:el II, 21, VII, 429. XI, 472.- Sáráuy:*«raesvármegye iilékí. Oklevelek 26, 1./- V, Istvánéi /Fejér IV, III, 408, V, I, 177, 243, 244, VII, II, 20-21, VII ,V, 588,- Wenzel VIII, 32, 146, 260, 261,/; IV. Lászlóéi /Fejér V. II, 514. V.III. 179, 321. 510. Wenzel IX, 386. 559. 560. XII, 434. JSadlicher: Men, Arp. p. 561. Pray: Dissert. in Annel. p. 117. - - - Katona VI, 796. - - - kevaceioh: Suppl. I, 37. - - Knauz: Ced. Strig, I. 71. - - - Fuxheffer-Czinár: Menaat, I, 35./; III, rjidréé /Wenzel V, 202. Has. Okatár VII, 310. Jj Magy. Muz. I, 438./ A pápai bullák közül III. Ia cse, III. Heneriua és V. Incze euliái /Fejér III. I, 95. - - - Wenzel I, 153. *heiner I, 10.- - - Wenzel IX, 153./. A káptalani kiauványek küzttl a budaiéi /Fejér V. I, 84. V. III, VI,II. 297. VII. II, 201. Xeller: Hist. Kppat. Úuinqu, II, 219,/; a Csanádi é

3 ereéié /ft'enze 1 VII, 243, 244,/;az egriéi /Fejér V, II, 482. Wenzel VI, 445, Haz. OkE. VI, 179./; az erdélyié /Fejér V, III, 5?./; a kalecsaié /Wenzel VIII, 356./ a ráradíéi /Fejér V. III, 60. VI. I, 379., 395. VII. III, 31. Szirmai: Szatmár negye p. 361. Zichy-Ced. I, 65, Haz. 0ka.VII.259, 342./; a vasvárié /Wenzel VII, 413./; a zágrábié /Fejér IV,II, 169./.- - - A cenventek kiadványai közül az esztergomi kereszteseké /Fejér V.IH, 132./; a zoberié /Fejér IV.II, 406. XnausjKen. I, 435./. Végre Mátyás gróf /Fejér V; III, 104, Katona VI, 853,/, Roland vajda /Wenzel X, 153,/ Lampert egri érsek /Haz. Oka. VI, 171./, latvár, alerszágbiró /Xuhunyi: Magy. Tört,ami. I, 171./, Dénes nádor /Wenzel II, 71,72. Kreuzj Men. I, 325./, Gyula nádor/Fejér III, I, 470. ienzel VI, 426. Knauz: M. ?i«n. I, 291. Men. I, 247./, Vas Was mesternek /Fejér VI. II, 388./,Merian comes /Wenzel IX, 265./, Mokianus nádor /Fajér V. III, 333. KatonaYI, 927./ Omode nádornak /Haz. Okm. VII, 288./ kiadványai, valemint egy 1297. évi birói bizonyítvány /Zichy-Ced. I, 85./ s a leltszi prépostság birt.ekbis zenyait illető 1211. évi okirat /Fejér VII. V, 206-208,/,- - - /19./ A tou Pariaeu /görög letükkel/ kétségkivül el van rontva, mivel ilyen nevü folyó sehol másutt nem ealittetik. Greskurd és Casaubonus észrevették a szövegfcibát.. Greskurd szerint tou Mergeu-nak olvasandó, Casaubonus szerin* pedig, kit Korai és legújabban ííiedl is /"A Tisza régi neve. Századok XV, 515,/ követ, tou Maria«u-nak. Vagyis Greskurd szerint a Merava, Casaubonus és követői szerint pedig a karos értendő alatta. Maga Strabe az, aki Greskuru okoskodását megcáfolja* Mert hiszen aikfcp lenne itt a keraváról szós , aely neu is Dá«ia földjeinek folyója, akikor pedig Strabe az Ister aellé'ki népekről, Illyriáról és Pannoniáról snólván azt mondja, kegy a Fariszusz folyó a dákokat a bejek és t&uriskek nevü kelta népségek országától, Illyriától elválasztotta, Casaubonus okoskodását pedig az látszik aogcáfelni, hegy Strabe világean aegjegysi Parisus-áról, hogy az a hegyekből jőve az Isterbe öalik. De az utóbbira nézve megjegyezhető, hogy Casaubonus nézete kritikailag ennek ellenére ia fennállhat, miután kétségtelen, hegy Hersdotes, 3trabe s egyáltalán a régiek a Marost főfolyónai tekintették s azt a Dunák* ínlesztet+ék, vngyis a Tisza alsó folyását ia a Marosnak vették aint azt ujabban Roosler is ki tünteti./Homdnische Stidien 6. lap./, Kzért nagyon is eftadatelt Forbiger gyanitása, hogy Strabe itt ugyanezen folyót érti, amelyet Plinius tár Parthissus-nak és Amraianua toarcellinnr Farthiscus-nrk neveznek, ér amely alatt más nem értbttő, mint. a későbbi *ysía vagy "laiciius, azaa a "isza, Dáciának valóságos határfolyója Illyria felé, /L, Forbiger tudom, jegyzeteit Strabe stuttgarti IBS**. évi n«mct kiadásában. III. Bd. 101. 1 7. jsgye./. De azért még épenséggel nem áll Riedl állítása abban a terjedelombon, raelyben annak kifejezést tdett, Kutatásai eredményei kép álli'ja ugyanis, hogy a "iszt legréjfibb neve n Marisos és íar*his<03. ^íarif, üarisosHQtk neveztetett Heredctes és Strabe idejében a Tiszának csakis a MaresterfreJa ten alóli szakasza, miután az időkon a '''isza a szakaszát a Maros alfó szakaszának tartották. De a Maris, *arises náv nem cl kaimra hat. í e tyszersmind a Felső-Tiszára is. fcz Parthisscfc volt a azért Strabe szívegliiguzitasa ugy v. a leghelyesebb, ha est Forbigorrcl Padisou-ra ja^itjuL, Rióul Uvedösóba jgyébiránt Hu'ifalvy is jutott, ki ugyancsak állitja, hogy ilersdotos idejében í. mai Tisza u jiíares nevet viseli valo. /"A magyar folyó- és helynevek" cimü értekezése az Egyet, philolrgiai közlöny IV. évf 587. 1./.- - - /2C./ Mind a fenn idézett helyeken. Hegy pedig a különböző nevel a •fiszára vonatkoznak, azt rutatjtk a térképirók és történészek müvei. Spruner és Jenke a ""iszát Farthiscucnak, Pathisaus-nak, ~isia-nak, ntza-nck jelölik. /Atlaa Antiquua Er, XXIII, Hist, get^raphisch, Schul-Atlas Hí, I, Orbis Antiqui deaerirtio, lír. XV, Iiist. Atlaa Ung. Nr. I./, Bratschneider ^isifjaus-nek. Partidscut-nak, "isia-nak, •"iüa-nak /Hist. geogs. Kand-*Uas. Nr. I. III.V./, Kispert. "Isia-nak és "isfus-nrk /Hist. geogr. Atlaa der olt.ai ífolt. XV, XVI, Hasonlóan nagy frli ahrtaián is./ Jausz acus-nak, *iair.-nak, Pathiscur-iiak, "issia-nek /Hist. geogr. Schul-Atlrs. Wieu és OIíeUts, 1873, I. Abth.Nr. 3, ö, 9, 10./, König "iaianus-nak /Hist, geogr. Hand-Atlaa. Wolffenbütt.l/ 1874. II, Abth, Nr, 13./, Rhode ^aia-nak és Pathyasua-nak