Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963
126. elrialen : Berekisu, 1. Berukie-nál. /Hazai Okmánytár VII, 124,/ • n • Beretty e. 1, Berukie-nál 127.eld alen: Berky e. fluvius, felyd. Emlitve a budai káptalannak Onnus úrnő rendelkezését tárgyald 1270» ári ekiratákan /i./»- - Ha az az akiratkan emiitett predium Rafk alatt a mai "Isza-Reff érthető, akkar a fluvius Barkya alkalmasint a Tiszának egyik kiágazása /2./. Lehet azenban, hogy • Berettye is rejlik alatta. /!,/ Fejér:Ced. Dipl, V. I, 85.- - - /2./ Rupp Jakak a ayulszigeti apácák birtekeinak előszámlálásában nem említi meg Onnus urnő végrendelkezése által az apácák birtekába jutett Refket. /Budapest és környékének helyrajzi tört. 65,1./. Rupp egyáltalán tepegrafiai meghatárezásekkan nem igen van segítségünkre. 127.~128.eld.: Beruki s. Berkyev, Berekieu, Berukyeu, Berykieu, Turu, fluvius, felyó. Emii ti a vasvári káptalannak kizenyes birtekcserére venatkezé 1255-ik évi /l./, a váradi káptalannak az egyedi meaester kirtekai felett valé védnökségét illető 1270. évi ekirata /2./, ugyancsak a váradi káptalinnak kizenyes kirtekcserét tárgyald 1278. évi /3./ és III, Andrásnak a létai féld eladását tárgyaló 1291. évi kizenyitd eklevele /4./, Béla névt. jegyzőjének krónikája /5./ és az egri káptalkanak egyik 1300. évi ekirata /6./.- - Az ekiratekkan emiitett Fanchuka a Bihar-megye margitai járásában lévő Ér-Fancsika, Laz « Vámes-káz, Mikche • Micske, Puolustelek « Peklestelek, getury • Menes-Petri, melyek a Berettyd mellett fekszenek s igy a fluvius Berukie, Berykieu atk. alatt a Nagy-Dembrej és Plessa Peneruluj hegyeken eredd, alább a Hertebággyal egyesülő, Bihar, Békés és Jász-Nagykun Szelnek megyék területét hasitd a Mező-'ur környékén a Kőrösbe szakadd, Berettyd /7./ Béla Névtelenjének Turu felydja Pedhráczky és Szabd Kárely szerint nem egyéb, mint a mai Berettyd, melynek partján fekszik csakugyan *ur és "'urkeve. Szabd szerint eklevelesen beblzenyithatd, hegy e felydt. még 1326-ban is eredeti magyar néven Túrnak hivták, melyet azenbsn később az idegen eredetű és hangzású Berettyd név egészen feledaégbe temetett /8./. Szabd ezen értelmezésére azenban megjegyzem, hegy a Berettyót név már tényleg 1326. előtt ugyancsak használates veit, amint est az idézett, ekiratek bizenyitják; tevábbá hegy a Berettyd név nem idegen eredetű s hangzású, hanem ellenkezőleg eredeti magyar elnevezés: Berek-bői és jd-bdl összetéve. Jd eredetileg felydt jelent, minélfegva Berekjó » Berekfelyd. Ebből lett a Berettyd /9./. Pedhráczky fegelemzavara még nagyobb. Ö Szabóval szemben a Berettyót, ugyan helyesen magyar szónak vitatja, de hibásan a Bara-bdl származtatja, mely szerinte a magyarban mest is viz, pecselya, tó jelentéssel bir. Tehát nemcsak, hegy fel nem ismerte c Berettyd jelentését, hanem a Bara-t is magyar szdnak tartatta. Tekintve a fúrnak és Berettyónak azenesságát, azt vélném, hegy a *ur talán a Berettyd alsd felyásának a neve, vagy a Berettyónak valamely i"urkeve és *ur vidékén kiszakadt ágáé. Jerney tévesen magyarázza a Szatmár-Ugecsa megyein ^urra /lO./» Hegy a *ur gyök nagy, magas, driás jelentésű, azt Pedhráczky vitatja /ll«/# nyilván ép akkera alapessággal, mint azt, hegy Kenstantin császár ^utes felydja azanes a Barattyd-val, s hegy "Berettyd" a Bara-bdl lett.- - - a Berettydra nézve érdekes, hegy kulturális jelentősége leletekből kimutatható. Biharban Kiskarján ebszidiánekat találtak /12./, JászNagykun Szelnekban Mező-^uren silex és ebszidián tárgyakat /13./. CsudabalIán Békésben pegányvár létezik /14./, Szarvaseli pedig ugyancsak Békésben ősi tumulus /15./. Ilyen van Rábén is Biharban /16./, mig Berettyó-Újfalun és Pét.erszegen őskeri tárgyak kerültek napfényre /17./.- - - /!./ Wenzel:Árp.Uj Okm. VII., £ 413. /2./Hazai Okmtár VII, 124.- /3./Fejér:Ced. Dipl.V. II # 475. - - - /4./ Rövid kivenatban emliti Véghelyi: A galgóczi levéltár cimü cikkében. Századak 1876. évf. 579.1.- - - /5./ Chrenica Hungarica de sept. ducibus cap. XXVIII.- - - /6./ Hazai Okmtár VII,289. - - - /7./ Jeraey is a Beruczye, Berucie, Beruchyeu neveket Berettyó-nak ejti./llagy. Nyelvk. 14.1./.- - - /8./ Pedhráczky: Béla kir. névt. jegyz. idejekera és hitelessége 25Ö.1. és Szabó a névtelen magyar ferditásáhez csatéit tud. jegyzetekben, 40. 1. 2/ jegyzet.- - - - - /9./ L. Hunfalvynál:Ethnegraphie v. Ung. 151. és 250. 11. Egyet. Phil. Közi. IV. 593. Az akadémiai nagy szótár készitői előtt ez ismeretlen veit. L. a magy. nyelv szótára 1.589. - - - /10./ Magy. Nyelvkincsek 146.1. /llm/ Béla kir. névt. jegyz. idejekara és hitelessége 209.1. - - - /12./ Rdmer:Resultats généraux p. 12. és az ide mellékelt őstörténeti térkép. - - - /13./ U.e. p. 14. - - - /14./U.e.p.99.- - -/15./ ü.e.p. 155.- - -/16./ U.e.p.155.- - -/17./ Archaeeleg. Ertesitő XII, 169.- - - -
