Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963

129. •Idalen: Berykie

u. lásd Berukie alatt. Árp. Uj Okm. VII. 413.eld. 190.eldalen: Cha*urn

a. piscina, halas. Említi IV. Bélának az egri egyház birtokait és jogait megérőaitő 1261. évi okirata /l./.» - Jás z-Nagy-Kun-S se Inak megyében, a "Isaa vidékén, az egri efeyháa egykori bir+aka. A "csatorna" székéi azt követkeatetem, hogy a *issa egy mesterséges ágáról •an szó, annyival is inkább, minthogy a esaternáaáa az Árpádok korszakában nem veit ismeretlen gazdasági vállaUt /2./. A csaterna szó a szlá« catrna-ból keletkezett /3./. Czuczer-Pegarasi a latin cistorna után hiszik alakultnak. /I./ Fej ír IV. III, 39. Jem<ijrnél: Magy. Nyelvkincsek 23.1.Cauczer» Fegarasi:A magyar nyelv szótára I., 916.- - - /2./ Lásd a Canalis és Regla fessata alatt mondottakat.. /3./ MikleaichjDie slav. Eiemente im Uagyariechen i.h. XII. k. 23.1. 86.sz. 896.eldalen: Cindur

a. ld. Cundura. Fejér II. 77., Magyar Sien II.,33. Századek IV. 471. 207.eldalen: Cissava

. ld. Diaaa. Spruneanél:Hist. Atlas.Ung. Nr.I. 216. eldalen: Corgu

. atagnum, té. Említi IV. Bélának a nyulazigeti apácák számára kiállitett 1266. évi birtekmegerŐaitó oklevele /l./. Jász-Nagykun Szolnok megyében, a iizzsi közép-tiszai járásban fekvő Tisza-Püspöki határában, hol manap is jelentékeny tó van 'isza-Püspökitől keletre. Terram iuxta Titiam — mondja az okirat — quae dicitur PÜapeky, cum stagne, nemine Cergu. Jerney Csurgó-nak* ejti. /2./. /I./ Fejér:Ced. Dipl, IV.III

t319.. - - /2./ Magy. Nyelvkincsek 29.1. 220. oldalon: Cri

s ld. Criaiua. Béla névt. jegya. cap. XXII. és L. 220.-223. old.:Crisiu

s. Arine, Chrysims, Cris, Crisus, Crisyius, Crys, Gerasus, Gilfil, Gilpit., Grasia, Grisius, Grissia, Keres, keurus, Kewres, Iris, Irisius, Krisus, Iriss,Xriss*ae, Kyrus,Miliare, fens, fluvius, flumen. E különböső neveket látjuk alkalmazva aaon sajátszerű felyamrendsserre, mely Kolozs, Bihar és Hunyad megyékben eredve, hármas fővonalban hasitja Bihar, Arad és Békés megyék területeit s aztán egymással egyesülve, Csongrád átellenében a Tiaaába jut. Ertjük a Sebes-, Fekete-, Fehér*, Kettős- és Hármas-Köröst. Tudtommal a legrégebbi iró /l./, aki a Körösről említést tesz, a IV. században élt Ammlanus Marcellinus római iró, akinek Geraauaeiát /2./ a Sebes-Körösre magyarázzák a tudóaok /3./. A VI. századból Jerdannea gót püapök az, aki Grissia névvel /4./ a Sebea-Köröat /5./, Mlllare névvel /6./ a Fehér-Eöröat/7./, Gilfll /8./ néven a Fekete-Köröst /8./ jelöli meg /9./.A IX. századbeli ravennal Névtelen ugyanazon folyókra már némi variána-neveket alkalmaz, a Gilfil helyett Gilplt-et és a Miliaro helyett Arine-t. Írva /10./. A X. századból Biborbánézületott xx Kenatant.inus bizánci urai császár a Kriaes folyót emliti /ll./, hazai XII. és XIII. századbeli Íróink közül pedig Béla király névtelen Jegyzője, Regerius mester és a Vita fruxti Sancti Ger

ardi irója emiitik, az elaő Cria, Criaiua, Griaius /12./, a második Crisius /13./, a harmadik aedig Keres néven /14./« Ezeken kivül igen gyakori a Körösnek megnevezése okiratainkban, emiitik azt név szerint, a XI. azá±adbél,iisxx i>**áim*fc I. Gézának 1075./15./, a XII. századból II. Istvánnak 1124./16./, Imrének 1198. /17./ és 1199. /18./ évi okiratai, a XIII*.századból pedig az 1201.-1235. időközökre kiterjedő Váradi ragestrum /'19./, továbbá a leleszi prépostaágnak eg> 1211. /20./, II. Andrásnak agy 1214. /21./, IX. Gergely pápának egy 1230. /22./, II. Andrásnak egy 1232. /23./ la 1234./24./, IV. Bélának egy 1236. /25./ és 1249./26./, a váradi káptalannak egy 1257. /27./, IV. Bélának egy 1261. /28./, a váradi káptalannak egy i* 1274. /29./, IV. Lászlónak egy 1279. /30./, a váradi káptalannak egy 1283. /31./, éa két 1284. /32./, IV. Lászlónak egy 1284. /33./, Bertalan váíadi püspöknek fcgy 1284. /34./ és III. Andrásnak egy 1294. /35./, 1297. /36./ és 1299. évi /37./ okiratai. Mindesek az okiratok a Körösök különböző jelaőit csakx igen ritkán tüntetik fol. A Crisius Albus és krisius triplex egysaer kerül elő IV. Béla 1261. Ivi ét a Feyer keres Feyrkyrus szintén egyetlen egy, III. András 1299. évi okiratában, s csakis az illető okiratok topográfiai viszonyaiból tudjuk, hogy az 1075., 1124. és 1232. évi okiratok a Fehér-, az 1198., 1211., 1214., 1236. és 1249.-ikiek pedig a SebeaXörösről azólanak. - - - Az akadémiai nagy szótár készítői szerint a Körösök "igen