Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963
21 • Buchur tarra* atagnum Emii ti V. Inca pápának a nyuls zigeti apácák számára kiállitet.t 1276, évi bullája /l./. A Isza menten, a ^isza által képezett tő* /l./ Árp. üj Okm. IX, 153. Buchur . Ld. Becur. Jerneynél:Magy. Nyelvk. 17. lapon. Caliga . Kalgria, aqua, fluvius, viz, folyó. Emliti Béla király névtelen jegyzője /l./ és Erzsébet királynénak "hei nevü földet István főtámokmes ternek ademányezó 1284. évi okirata /2./. A Nógrád megyében, a Szanda hegy nyugati eldalán, Szécsénke és Becske vidékein eredő, Négrád és Pest.-Pilis-Selt-Kiskun megyék területét haaitó a Boldog alatt Fénszaru átallenéban a Zagyvába jebbfelŐl szakadd Galga /3./. Kulturális jelentősége kiválónak mutatható ki mária. környéke el van borítva praehiatorikus emlékmaradványokkal. Ilyenek a vácz-szent-láazlói és a valkói Ssent Pálhegyi tumulusok /4./, a bagi 21 tumulus /5./, az ujfalusi tumulus /6./, az acsai /7./, aszódi /8./ őstemetők, az Aszód és Puszta-Varsány közt levő puszta-kia-kartali ősi sirok /9./, azonkívül a püspök-hatvani , a pusata-acsai, a tót-györiki # németi, puszta-azent-aiklósi, puszta-mécsai, puszta-ikladi, puszta-domonyi, hévizi, turai és boldoghi leletek /10./. Fartjain tanyáztak a Névtelen szerint azok a honfoglaló magyarok is, kiköt Árpád Gömör és Nógrád meghódítására Ssoard, Kadocsa és Huba vezérlete alatt kiküldött, Podhráczky nevét a szanszkrit "Sala n « víz azóból gendolj8 eredetmtezhotni/11./. /I./ HLat. hung. de sept. ducibus cap. XXXIII.- • - /2./ Árp. Uj Okm. IV, 264. /3./ V.ö. Szabó X. a Névtelen magyar ferditásához csatéit jegyzetével 45. lapon 2./ jegyzet. Podhráczky: Bél a kir. névt. jogyz. idejekera és hitelessége 268. lapén. - - - /4./ Rómer:Résultats généraux du meuvement archéalegique en Hongrie pag. 150-151. térrajzzal, ügyanett Magyarorsz. őatört. térképe./5./ Rómer i.m. p. 157. - - - /6./ U.e.i. 1.- - - /7./ U.e. p. 186. - - -/8./ Érdy az Akad. Értesit.01854. évf. Rómer: Résult. généraux pp. 167-169. 186. - - -/9./Arch, Köziem. VI, 45. Arch. Ért. XIII, 51-52. /10./ Réaultats généraux 150-151.- - /ll./ Béla kir. névt. jegyz. idejekera és hitelessége 278. lapén. 2 38. oldalon: Csorőpata k. Ld. Caeyvich és Geru-nál. Cseyvioh , "'heveviz. Emliti IV. Bélának az egri egyház birtokát és jogait megerősítő 1261. évi okirata, /l./ Heves megyében, az Eger vizéből Négyes és Valk között kiszakadó a a ""isza ereivel szaperodó, Ders-nél pedig a Nagy-Tiszába szakadó Cserő patak vagy Kis-'isza, amely a Magyarád pusztát keleti és déli felén határolja/2./ Jerney Borsodban kereste /3./, Rómer pedig "Szégy-viz"-nek vélte ejthetőnek /4./. /I./ FejértCod. Dipl. IV. III, 36. - - - /2./ Lásd ide "Geru".- - /3./ Magy. Nyelvk. 22. lapon. - - - /4,/ Egy pár szó a magyarorsz. halászatról a középkorban. Győri tört. és rég. füz. I, 359. 242. oldalon: Curfcc o, Curfccea, Curiae, Euricoa, Kuru, aqua, fiúmon, viz, folyam. Emliti I. Gézának a garammelléki szentbenedeki apátság 1075. évi alapítólevele /l./ és II. Istvánnek ezen alapítványt megerősíti 1124. évi okirata /2./.- - Csongrád megyében, a Hármas-Körös baleldalából kiszakadó s Mindszent' nél a ^iszába ömlő Kurcza = Xurca/3./. Pesty ugy vélekedik, hegy ez elnevezés bizonyosan hibás elbasás "Crisiae » Körös fiúmon helyett /4./« De kérdem, hogyan van ez esetben, hogy a nép szájában is használatos e név ? Schedius, Lipszky, Görög és máseJ térképeire nem csak a közhasználat, után kerülhetett-e e név 7 Nem kételkedhetem azért, hogy már a XI. században "Kurca" néven különböztették meg a Körös az ágát a f őfelyóágt.ól; ép ugy, a mint számos egyéb folyóvíz szakadékai más-más néven hivat® nak. A Kurczának s illetőleg a Kurcza által képezett. Xentratónak kulturális jelentőségét több adat hirdeti. így a szagvári, szentesi, puszta-tökei, pusztahekedi silex- és ebsidianleletek Nógrád és Csongrád megyében /5./j a szegvári és szentesi pogány várak /6./; a szegvári, szentesi, kajánl t puszta-tőkei tumulusok /7./ illetőleg a szegvári és szentesi ősi temetők /8./.- - - /l./ Fej ér:Ced. Dipl. I, 437. Knauz:Men. Eccl. Strig. I, 58. - - /2./ Fejér II, 77. 78. - - - /3./ V.ö. Jorneyvel: Magyar NyMvkincs. 58. és 81. 11. - - - /4./ Századok IV, 471. - - - /5./ Rómer:Résultats généraux du meuvement archéolog. en Honirrie D. 13. Magyarerszág őatört, térképe. Hampel: 158. oldalon: 175.-176.old.:
