Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963
- 22 Catalogue de l'exposition préhistorique. Budapest, 1876.—— /6./ Rómer i. m. p. 99 /7./ Rómer i.m. pp. 131. 156. - - -/«./ Rómer i.m, 171. 185.- - 242.-g43.eld.: Parisa stagnum . tó. Emliti II. Bélának a dömösi prépostság számára kiállított 1138, éri adománylevele /!•/• Csengréd megyében, a Kurcza által képezett határtó, az okirat szerint "in villa Ingű". Ugy látszik a "Kontra-tó", amelyen a Kurcza átfolyik. /2./ /I./ Fejér:Ced« Dipl. II, 103. Knau»:Mon. fcccl. Strig, I, 94. - - /£./ Művelődési jelentcségére nézve ld. "Curice" alatt. 281. oldalon: Drugma . portus, rév. Emliti Béla király névtelen jegyzője /l./. Borsod megyében a "Isza réve, az egri járásiban fekvő "Deregma" helységnél/a»2./, Hell tévesen helyzi Pest megyébe, Álpártól éjszakra Kécske és Kürt közé /3./. Rajta keltek át »as és Szabolcs hadai, midőn Mén-«arót ellen indultek. /:Ha "Tiszafüredtől északra van, a mai "iszadorogma, akkor érdekel bennünket a nsza II. Vízlépcsővel kapcsolatos földrajzi kutatásokban, ha meg mégis *iszakürt környékén lenne, illetve lett volna: méginkább érdekel bennünket tiszazugi szempontból,:/, /l./ Hist. hung. de sept, duaib, Cap, XXVIII. és XXIX. - - /2./ L, Szabó K. tud, jegys, a Névtelen magyar ford. 40. 1. Jássay:A magy. nemz. naPj• az aranybulláig 202. 1. Balássy:A zárni és eheti apátságok 29. 1. - - /3./ Hell: ""ab. geogr, (Jng. Vet, 1772. 2 85, oldalon: Dyu a, piscina, halas. Emliti az egri káptalannak Peroszló föld iránt történt ogyosségről tanúskodó 1276. évi okirata /l./. Heves megyében, a tiszai járásban. Poroszló vidékén. /I./ Fejér:Cod. Dipl. V. II, 482. 288.-289. old.: Egres , piscina, halas. Emliti I, Gézának a garamr.elléki szantbenedeki apátság 1075, évi alapítólevele /!./ és Istvánnak ez alapi + ványt. megerősítő 1124. évi okirata /2./, Pest-Pili8-Solt-Kis-Kun megyében, Kis-Alpár vidékén, a Tisza mentén Jelenleg e név /3./ az alpári határban kiveszett /4,/» /!./ Fejér:Cod, Dipl. I, 435. Jemey:Magy. Nyelvk. 33. 1. - - /2,/ Fejér II, 76. - - - /3./ RésŐ Ensel Szirmay"Parabolái" nyomán azt véli állíthatni, hogy az Egres név a "vada zŐlők"-ről származhatott,/A helynevek magyarázója 27. lapon./.- - - /4./ Hornyik:Kecskemét város tört, I, 196. 290.-291.old.: Egur, Agria . rivulus, fluvius, csermely, folyó, Emliti a sásty-i apátság 1067, évi alapítólevele /l./, András egri püspöknek az egri egyház birtokviszonyait feltüntető 1275. évi okirata /2./, az egri káptalannak Poroszló birtek iránt történt, egyezkedést tárgyazó 1278. évi bizonyitó oklevele /3./ és vallomása /4./, ugyanazon káptalannak a béli birtokra vonatkozó 1282. évi bizonyitó lobele /5./ és Béla király névtelen jegyzője /6./. Heves és Borsod megyék határán, a Borsodban Balatony felett eredő, az emiitett két megyét egymástól elválasztó s Valk vidékén a "iszába jebbfelől szakadó Eger, a német Erlau. Hunfalvy helyesen emeli ki e folyó nevének magyar eredetiségét /7./ de Pesty tévesen keresi Ugecsában, s ok nélkül számítja az ismeretlen, eltűnt vizek közé /8./.- - - Művelődési tekintetben e vic a legérdekenbek egyike, mert mellékén az ősi tűzelŐhelyek, nomádtelepek szórványosan és maradékaiban s olykor nagy mennyiségben fordulnak elő /9./, Mindenféle kő-, csent-, agyag-régiségekre meg kouyhahulladékokra tniálha+ni az Eger-völgyben és ennek mellékvidékén. Nevezetesen ismeretesek a felső-tárkányi /10./ és kis-tályai kova- és ögle-leletek /ll./® & szihalmi silex és ©bsidian leletek, ősi temető, pogányvár és késő-kőkorszaki, neolyth és vaskerszaki cserép-, kő-, és csentleletek /12./, továbbá az eger-lövői tumulus és kőszekercze /13./.- - -Maga Eger városa tőle kapta nevét /14./.- - - - /l./ Árp. Uj Okm. I, 24. - - - /£./ Fejér: Cod. Dipl. V. II, 305./3./ Fejér V. II, 482, Pesty:Századok I, 75, - - - /4./ Fejér V, II, 483, - - -/*>•/ Árp. Uj Okm. IX® 342. - - - /6./ Hist. hung. de sept. ducib. C. XXXII. - - - /7./ Ethnographie v* Ung. 248. lapon. A Névtelen lígtr "Eg*r"^iek, Jerney Eger-nek ejti. /Magy. Nyelvkincsek 32. lapon./.- - - /8./ Századok I, 75. - - - /9./ Kandra:Borsed
