Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963
195. oldalon: A tlszaaülyi "Sajfok* elnevezésr e példák náa megyékből a középkorból . Valószínűleg a "Sajó" szóvei függ össse. 196.-197.old.: Scekzo v. litus, vizpart. Említi a zázty-i apátság 1067. ári alapi táleveie/l./. Heves megyébon a tarnai járásáén, a Füzes-Abonyhoz tartozó Szikszó puszta táján. Szikszó nevű viz, igaz, ma itt nem található, de hogy a puszta neve kapcsolatban áll o vizzel, az okiratból világosan kivehető. A határ ugyanis a borsodmegyei Szihalom vidákán létezett királyi lóistállóktól "...recto itinere por litua Sceksev usque ad longam vallom..." haladt. S hosszú völgy alatt az egri völgy értetik, melyet 1«. Eélának egy 1261. évi oklevele körülményesebben is leir/2./» a mellett megjegyzem, hegy a Mecő-Kövesdről Árokszállásra vezető országos ut ma is a szikszói emiitett pusztán visz keresztül. Foltiny előadása szerint ezen Sceksov-ot Borsodban kellene keresnünk /'3./, de ha a aázty-i apátságnak birtokait az Eger visén tul Hevesbe is ki nem térjesstjük, az okirat idevonatkozó topográfiáját nagy részt meg nem fejthetjük/4./. Ezért is nem habezha+tam a Scekzov vizét Heves megyében keresni s ez vagy maga a Laskó vagy Lakóé vize, moly a Szikszói puast.át nyugat felől zárja be, vagy Podig ennek valamely, tán a kis-Egerrel is közlekedett ere. /I./ Árp, Uj Okm. I, 24. Areh. Krtesitő III, 86.- - - /2./ Fejér: Ced. Dipl. IV. III, 35. 36. - - - /3./ "Néhány hely a zázty-i apátság alapitó-leveléből" cimü cikk a Századok-ban V, 548-550. - - - /4./ Ld. a Bissenorum puteus alatl mondottakat, 209.-210. old.: A "semlyék" szó feltűnése a középkorba n más megyék területén. Selmehuz, Selmekuz, Zehnehuz, Solmekus, Semlekus, Semlykus, Semlicus, Semlycus, Semlitus alakokkal. Fiseinát, lacust, st.agnumot., palust neveznek igy. 221. oldalon; Sokord , piscina, halas. Emliti I. Gézának a garammelléki szentkonedoki apátság 1075. évi alapitólovela /l./ és II. Istvánnak ez alapitványt megerősitő 1124. évi okirat. /2./. Pest-Pilis-Selt-Kis-Kun megyében, Kis-Alpár puszta vidékén, a ""isza mentén, Hornyik szerint valószínűleg a mai "Kercselyás-tó" a lakiteleki osőszház mellett /3./. Sokord « Csokord. /l./ Fejér:Cod. Dipl. I, 435. Knauz:Mon. I, 57. Hornyik:Kecskemét vár. tőrt. I, 195. Jerney:liagy. Nyelvk. 118. 1. /2./ Fejér II, 76. Jerneynél 118. 1. - - - /3./ Hornyik i.m. I, 195. 1. a jegyzetben. 235. oldalon : Surchuer, Sarchues, Sithue r, aqua, viz. Emliti I. Gézának a garammelléki szentbenedeki apá+ság 1075. évi alapítólevele /l./ és II. Istvánnak ez alapitványt megerősitő 1124. évi okirata /2./. Pest-Pili8-Solt-Kiskun uegyéban, Alpár puszta vidékén. Hornyik szerint » Sark-ér vagy Sarok-ér, a szikrai vendégfogadónál a ?isza éles szögletben való hirtelen kanyarodása ilyetén "sark"-ot képez /3./. Hornyik e magyarázatának alapja az okirat "Sarchuez" neve, de ezt még előbb "Sárköz"-nek ejthetnők s ennek éppenséggel nem mond ellent az okirat ama megjegyzése, hogy alatta"viz" értendő /4./. Knauz helyes szövegközlése, moly "Sarchuez" helyett "Surchuer" /5./, Hornyik okoskodását megfosztja minden alapjától. Különben is nagyon kétes tényül tokinthető az, hogy a "iszafeddulat 800 év óta itt nem változott volna. /I./ Fej ér:Ced. Dipl. I, 434. Knauz:Men. I, 57. Hornyik:Kec8kemét vár. tört. I, 194, 1. - - - /2./ Fejér II, 75, - - - /3./ Hornyik i.m. I, 194. 1. 3./ jegyzet. - - -/4./ "Postea per surchuer idast aquap.- - - /5./ E névalak egyébiránt már Fejérnél is előfordul II, 75. 248. oldalon : !§£££> *ái>ió , aqua, viz. Emliti a váci káptalannak egyik 1275. évi /!,/ és egy másik 1281. évi bizonyító okieveie/2./. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében, a pesti felső, a kecskeméti felső és alsó járás területén folyó, Ssecső környékén eredő s Uj-Szásznál a Zagyvába jebbfelől szakadó Tápió /3./. A """apeu" név eltorsitása az eredeti Táp-ió, "ép-jó asaz *áp-folyó-nak. A "*áp" jelentését Hunfalvj nem ismeri, de "je", mikép már egyebütt is mondva volt, a "folyó" értelemmel bir /4,/. üai művelődési
