Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963
- 28 jelentősége mellett bizonyítanék a tápió-sághy, tápió-azelei, tápíó-szent-euirtonkátai silexleletek /5./ és a ""ápió vizkörnyékében levő gombai pogányvár/6./. /!•/ Árp. Uj Okm. IX, 139. 140.- - -/2./ Árp. Uj Okm. IX, 320. 321. - - - /3./ Az ékiratok topográfiájára nézve ld, "Fiuzeg".- - - /4./ Lsd.Hunfal vy:Ethnographia v. Ung. 151. 250. 11, És Ugyanő:A magy. folyó- és helynevek. Egyet. Phil. Közi. IV, 594.- - - /5./ RómerjSésultats généraux p. 15. Ugyanott. Magyarorsz. őstört. térképe.- /6./ U.e. p. 100. 256.-257. old.: ^enerher e. ""enerere. ""henerore. ^eno r, Erce , piscina, halas. Említik: a bakenybéli apátság bir+okállapotát feltüntető 1036. évi okirata /l«/, illetőleg Szent Istvánnak ezen apátság számára kiállított adoroánylovole/2./ és ugyancsak es apátság jósságait és vagyonát öaszeiró 1086. évi okirat/3./. Jerney szerint "Tányér-ere"-nek ejtendő /4./. /l./ Árp. Uj Okm. VI, 37.- - -/2./ Fejér:Cod. Dipl. I, 323. IV. I, 412. F ux heffer-CzinárxMonast. I, 159. Péterffy:Cenc. I, 5.- - -/3./Árp. Uj Okm. I, 36. - - - /4•/ Magy. Nyelvk. 139. 1. /: Vajjen nom a Szolnok megyei "^onyő-ér" lanne ez ??? A tényei vagy tünyei stb. apátság bencés apátság volt Martfű és ^örökszontmiklós között, :/ 322.-337. old. : " VizePadé s" címszó alatt a középkori vizrajz váltezásának egykori tudományos megírása szerepel a vizek fogyásának tükrében. Egyszer ezt is le kell gépelni. Főleg jó gondolatokat ad. I.kötet. 66.. 69 . old ,: A Vizek kulturális jelentősége. /Fontos lesz ennek is a kigépelése. 340.-344.old.: Vizek geológiai tevékenysége. 344.oldalon: Vizek h ^b ó'ség e . Ezzel az I. kötet 354.-364. oldal foglalkozik. 344.-351.old.: Víz-határok 351.-359. old.: Vizek menti os kult ur-ut ak. Fontos !!! Ki kell gépelni ezt is I 359.-372. olá.: Vizek szigetépito tevékenysége. Szigetek a "'iszán: 367. oldalon. Felsorolja, hogy a ^isza különféle szakaszain hány sziget van. Ahogyan a *isza a kárpáti alsószakasz jellegű részéből á+megy a középszakasz jellegübe, ugy fogynak a szigetek, így "oktj és *issa-Füred között 4, nsza-Füred—Szolnok között 5, Szelnek és Csongrád között 6 sziget van esek. Közli az idevonatkozó irodalmat is. Ugyanakkor KisBecskó nsza-Ujlak között kb. 200 sziget és záteny van !l!. Érthető: a Tisza az alföldi szakaszán középszakasz jellegű folyé, szigetek nem, vagy alig képződnek. Helyesen: különveszi az átvágásokkal mesterségesen keletkezett szigeteket is. 372.-379. old.: Vizek tisztelet e Emiiti a tiszazugi ősi telephelyeket is:Puszta* Istvánháza, Sftelevény, Kunszentmárten.....Szerepel az abádi rév, ahol ""enuzóbát és nejét temették el stb, Kigépelése fontos !!! 379.-393. old.: Vizek vándorlása 394.-395.eld.: VIz«töve k /-folyótorkolatok/ 43e. oldalon:^ Zogo , clausura, vizrekeszték. Említi IV. Bélának az ogri egyház régi jogait és birtakait előszámláló és megerősítő 1261. évi okirata /l./ és ugyanannak a sághjí monostor számára kiállite+t 1265. évi adonányl evei a/2./. fi ^isza folyó több visrekesztéke Szabolcs megyében. Szabolcs megyében ma is létezik, a nádudvari tv.ls<5 járásiéban Csege novü helység, amely az okiratban emlegetett. Hcugooho, Heiryotheu a Héjőtő-től déli irányban esik. Jerney/3./ Csegeneksm ejtl/4./. Valódi értelme » átkelő hely, mert a "cseküszni" /-átkelni, átgázolni/ elavult igéből származik /5./. /I./ Fejér:Cod. Dipl. IV.III ,36.Győri tört. és rég, füs. 1,359.- /2./ Fejér IV.III, 281. - - - /3./ Magy. Nyelvk. 23. 1. - - - /4./ Ld. ide "Zegy".- /5./ Ld. Nagy Imrét:A Lajta min+ hr.tárfolyam. Megjelent a Századok-ban V, 372. 1.4./ j egyset.
