Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963

- 23 az őskorban * ujabb kőkori leletei. Archaeolog. Értesítő X, 47. - - -/10./ Aro

h. Ert. I, 126. Rómer:Résultats généraux p. 12. Ugyanott. :Magyarersz. őstört. térkép*. Hampel:Catalegue de l'Exposit. préhisterique. Budapatt, 1876. . - - /ll*/ Róaer: Régult. généraux p. 12. - - - /12./ Arah. Ért. I, 126. III, 137, 165. IV, 75. X, 47. Rőmar i.h. pp. 12. 13. 96-97. 99. 185. Kandra: Borsod az őskorban s ujabb kőkori leletei, l.h. X, 47-48. Főleg azanban Ipolyi és Faltlnyi jelentései a Századek-ban.- - - /13./ Rőmar i.m. p. 155. ét Kandra amlitatt. cikk* az Arch. Ért. X, 50.• - - /14./ Podhráczky: Béla kir. névt. jegyz. id*j*k*ra és hitelessége 255. 1. - -- -- 291. oldaloa: Egur pa

rv*» Említi a zézty-i apátság 1067. éri alapit* 1*t*1* /l./. Havas magyében, a tarnai járásban folyó s az Eg*r vizéből Makláraál kiszakadó, FUzas-Abonynak tárté s Kg*r-Farmos alatt a főággal ismét egyesülő »Eger-á$» vagy Kis-Eger /2./. /I./ Arp. Uj Okm. 1,24.- - - /2./ Vesd össze ezzel a Bissenerum puteus, a Hadestyguy és Scekzev alatt, mondottakat. 302. oldalon? Fekotethou. Imiiti IV. Bélának az egri egyház jogait és birtokait megerőaitő 1261. évi okirata /l./. Heves megyében, a Heves és Peroszló közti Tisza jobbparti területén. /I./ Fejér IV. III, 39. Jorneynél 39. lapon. 302. oldalon: Feirte

u. Fejérteu, Fejerteu, piscina, halas. Emii ti I. Gézának a garammelléki szontbenedoi apát ság 1075. évi alapitó levele /l./, és II. Istvánnak ez alapítványt megerősítő 1124. évi ekirata /2./. Pest-íilis-Solt-Kis-Kun megyében, a Kis-Alpáí-puszta vidékén, a Tisza mentén. I név azonban most már nem él az alpári határban /3./. Kétségtelenül Fehér té-nak ejtendő /4./. /I./ Knauz:Men. Sccl. Strig. I, 57. Fejér:Ced. Dipl. I, 435. Hernyik:Kecskemét. tört. I, 196. - - - /2./ Fejér II, 76. - - - /3./ Kecskemét tört. I, 196. - - - /4,/ Jerney :Magy. Nyelvkincsek 38. lapon. 315. eldalen: Foiaratfeka. Említi IV. Bélának az egri egyház birtokait és jogait megerősítő 1261. évi eki*rata /l./. Heves megyében, a "iszénak valamely foka e Heves és Poroszló közti területen. Jerney Fej arat-foká-nak nevezi /2./. /:Feljárat ???:/ /I./ Fejérx IV. III, 39. - - -/2./ Magy. Nyelvk. 40. 1. 316. oldalon: Foloard

. stagnum, tó Emii ti III. Bélának a Bercha és Pel navü javaknak birtekcseréjét tárgyszó 1194. évi privilégiuma /l./. Borsod megye déli réssében, t "isza mentén, Dorogma és Ároktő közti területen. Az okiratban említett Durugma • Dorogma az egri felső, Aructeu • Ároktő a miskolci alsó járásban. /I./ Arp. Uj Okm. XI, 56. 334, oldalon: Gor

u, aQua, viz. Említi a zásty-i apátság 1067. év körüli alapítólevele /l./. Heves megyében, a tarnai járásban. Besenyő vidékén. Ha Feltiny előaádását követnők /2./, Borsod aegyéban kellene e vizet Szihalea határában keresnünk, de már egyebütt előadtam az okokat, hegy miért vélem a zázty-i apátság birtokait az Eger folyé balpartján is kiterjedetteknek /3./. Ha az Eger vizéből Négyes és Valk között kiágazó Cserő patak kissé éjszakibb folyású velns, hajlandó volnék a Geru-t, mely ez esetben a "Ceru" helyett állana, e Cserő-vel azonosítani. Jerney GerŐ-aek ejti/4./. /I./ Árp. Uj Oka. I, 24. - - - /2./ Századok V, 548-550. - - /3./ Ld. Bissenorua puteus.- - - /4./ Magy. Nyelvkinceek 165. lapon. 340. oldalon: Golch

. piscina, halas. Említi egy 1270. évi nyoa után Jerney.- - - Heves megyében, a Tiszánál. Jerney "Ge les"-Rak e$i. /!•/ Magyar Nyelvkincsek 46. lapén.