Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963

- 45 közönségesen mp. Idast 180 forint és lkr. Verbunk péns 20 frt fő kr. A busa árának interessé* rosszul számították, mer* még kívántatott hozzá 1 frt 30 kr, melyeke* a Földvári Nótárius Gábor Ádám ur flse*ett meg. Majziky íercepto*. Aell/ Kztín adózásokon kivül tenniük kellett, elődeinknek mnidenfóle fuvarozást és kézimunkát kényszer utján és ingyen, azon földesúri szolgálatokon kivül, melyek a T, részben felsorolva vr-nnak, ugyanis a vármegyei tisztviselőket, az alispánt, szolgabírót, esküdtet,vagy más ilyenféle hivatalnokokat. egyik helységből, a másikba , vagy a hová parancsolták minni k kellett a volt jobbágy embernek ingyen, minden fizetés nélkül, és ezeket is oly barbár módra, mint. a ?-ik részben említett «aj erfi károly Földes urnái elmondottam. Ingyen tenni kellett nekik az ország , a vármegye, a helység, az eklézsia részére bárminemű fuvarézást és munkát lóval, kocsival és gyalog. Megemlítendő ezek között az, hogy apáink közmunkába utat csinálni még a tóátrphegy alján is voltak, mert akkor még egy vármegyében volt helységünk a Mátrahegygyei. Voltak sót vinni Szolnokból Pestre, m e± mely sóvitelért némi fuvardijat számítottak be nekik országos adójukba. Iiássuk ezek után a régi időben dívott katonaállltást a mai általános katonakötelezettséggel szemben, mert a régi az Igazságtalan erőszak és az nkényuralom barbár folyománya volt. Abbfcn az Időben kimondták a helységre hogy állítson elő négy vagy Öt katonát, de hogy mi módon , arra nem volt semmi rendszabály, sem törvény. A földesúr cselédjét és a nemes embert, nem lehetett elvinni katonának, és igy nem volt más mód, erőszakosan megfogtáka szegény jobbágy ember fiát, mint a vadállatot, megkötözték és vitték katonának külső orsságba, haza sem eresztve addig, mig használhatták. 1641-ben már nem. fogdostf.kvv kőtéllel, hanem a községre kivetették, hogy adjon öt katonát, a kiket aztán a község megklsérlett verbunkolás utján kiállítani, s ha ez nem sikerült egészen, a hiányzó létszámot, sorshúzás utján áklitott.áh elő. üzenx eljárást, már törvény irta elő, nem pedig az önkényes erőszak, mint az a régebbi időben volt. Mig az előbbi katonaállit.ásnál minden törvényen kivül, bizonytalan hosszú időre tartották katonának az erőszakkal és kötéllel fogott embert, addig a későbbi rendszer szerint törvényileg megszabott ti7, évig és sorshúzás utján, de még akkor is külső országban. népfajok között töltöték el a tii évet. Jelenleg már az általános telezettség alól senkire sincs kivétel, három évig tényleges szolgálatot kell teljesíteni,, végeibocsájtást pedig osak tiz év eltelte után kap, addig mindenki hadkötelezettség alatt áll. Végre lássuk , mikén* fenyítették a vétkeseket a régi időkbn. Igazán mondhatni , sajnos és szomorú volt látni és hallani azt a nagy Jajgatást, a mikor a férfit vagy nőt a deresre leszegez*ék, korbáccsal és pálosival pogány módra verték, fájdalom , az is magesett, hogy sokszor ár* tatlanul, különösen ha valami kárté*eíosett a gazdagabbak vrgyonában. Fgyszerü gyanú alapján befogták a nem vétkest ls, bakbk, guz#ba kötötték, verték, klnosták mig el nem ájult, n helyett , hogy az Igazi tettest keresték volna. Kzen elszomorító esetek mellett voltak azért igazán vétkesek is. Az kz elitélt nasyobb vétkeseket több időre tömlöczb vetet*ék, innom a vármegye székhelyére Egerbe vitték, a hová akkoriban a mi helyáégünk is tartozott, itt aztán minden vétkes minden negyedévben 25 pálczaütést kapott, A mai felvilágosodott korban már nem oly kegyetlenül, han«m humanitásaal párosult bánással fenyítik a vétkeseket. r