Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963

- 36 / VIII . HTSZ . Milyen volt a szántóföld- és ssFltfmunkálataik, p gabona, bor gyümölcs termeléseik a régi időkben ? A jelenlegi fFldmunhálásék és ^emelések nagyban ós sokban különbözne* a régiektől. A volt jobbágyi földek, mint az 5-t; részben már emlitdttük, ner vol*ak tagositva, nem volt egyetlenegy tflnyaépület. sem, vplamint sem itstóhely, sem kut nem volt, £ igy nagyon nehezen ment. s föld munkálásn, mert a jószág itat.áaa végett el kellett menni a messze fekvő urasági föl* de*re, az úgynevezett Szödényi t&nya kutjára / a mely tjelenleg a Jurenák örökölök birtokában van / , vagy pedig a mostani holt ""isza , akkor még folyó "iszára, mert a lazától a gyalui hpt.árig csupár; két kut volt., pz is kint az urasági földeken, A mostani lakosság tanyai, akkor még a volt jobbágyok földjein egyetlen kut Ví

>£y ife^t6 hely sem volt. Kiképzelhet?, hogy milyen bajos állapot volt t Ennek igazolására elmondok egy velem megtörtént ese*et. Délben elküldtem a lovaimat itatni a szomszédos inékai határban lev.'' csárda kútra, a mely legközelebb volt , de onnan azzal jött vissza a béresem, hogy nincs a kúton veder, mert azon időben már lakatlanul állott a csárda ; majd elküldt. em rtr.ess zebb leví Szödónyi -féle urasági kútra,**onnsn meg azzal i%tt irtxszr b*res«c ^a hirrel jött vissza hozzám, hogy a kutat tisz*i

+ják ; hprmadszor ismét a *iszára küldtem, s igy lehetett egyszer naponta megitatni szegény lovaimnt annyi ide a tova való jövés - menés után. Mennyivel másképen é» jobban van jélenleg, a minden mindenkinek saját földjén tnnyája és kútja vrn. A szántást n' y IÓVPI végesték ó? csak kevesen hárem lóval, de kát lóvpl épen nem, mint azt m&

r ^napság tagúik, mert abban az időben a szántófílíök nagyon gyökereaek és soványak voltfk, ne- trágyázták ugy mint ma, mert az összegyűlt trágyából tüsolni való tőzeget csináltak, a ssálnsabb trágyát pedig a széríls kertek lévén minden jobbágynak külön-külön gpráf|jába vagy kerítésébe rakták . A föld szántásához faekét és töviskoronát használtak, ereken kiYül más fölcimivelő eszkőz n»m vált., / faekónek egy szántóvasa volt, faézekkel felékelve az eke fajre, szóval az eke minden része faékeKkel v^l

4 ellátva, ugy , hogy a taligán elh>slyzet* tariazrjyAbnn készletben kellet. t"tartani^sok faékat, továbbá a faekét a taligára felragasztó pat.ing faguzsbál vlt, a taligaae ném ly része egészen fából, c»ak np^yon kevésnek volt vassal ellátva, de mindenikének hosszú rúdja volt és

0sorrárp volt két ló ragasztva, vrgy a hol három ló volt, ott egy 1OVP£ fogtpk a J*ud orrára. A kocsik vps nélkül volt nk, de nagyobb része kevés vassal de vastengely nélkül . Az aratási , kukoricza kapál ási, vagy más egyéb mezei T.unkákra mindig a *iazáról, kifalé tnan*Ükb«n vitték az*i*.** inni vpgy fizni való vizet, rendesen akós vpgy kisebb vizes edényben és hordókban . Az aratóknak a faluból vitték íi nemritkán messzeföldro az ételtikot.—- A bárminemű munkaközbeni mezen való kint hálást éjszakára minden fedél és szárnyék nélkül tették jószágaikkal együtt. K gabonatermést, a 9-e>i éo 10-éed dézsma kiadása Után, hpza hordták a szérüs kertekbe és ott nyomtatták el IÓVP] ; az elnyomtatott polyvás szemet többnyire a falu széleire, a hol aszél jobban fult, ott fal apáttal szélnek felVányták s ugy ti

8ztitot*ák meg js. pelyvától és rás szeméttel ; a rostálást kézi rostával végezeték, s az igy meptipatitot* gabonát többnyire a földbe ásot* vermekbe rejtették el. *bb«n az időben , de még az én gyerekkoromben sen voltak gőz -és ldírPre készült cséplőgépek, sex szortirozó, szelhI'c', konkolyozó tisstitó gépek s kézi rostán kivül . A szclf'k munkálását a maitól kevés eltéréssal végezték , annyiban, hogy a jelenlegi szőlőmetszéent-l ha ználatos metsző ollót és kaszahegyet n nem használták, hrnem a kovácsok által készitett úgynevezett, metsző kést használtflkf a malyet köszörükövön megköszörülve, metszették vele a szőlő