Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963
- 37 venyigéjét. A szőlők pemetszését, mint azt manapság szokás , ősapáink nem ismerték s n.-m csinálták. A szőlő - és gyümölcs nemesitéaét a milyen nagyfc ben ma má" müvelik, azt régebben nagyon ritkán , vagy semmikép, főleg asz szőlőnél nem tették. A bornak leszüretelt szőlőt nem taposták zsákba •agy szőlőswztfgépíel, hanem csomiszolóval összetörték, nagy kádakba összeöntözve hagyták megforrni és ugy szütték le faabroncsos hordákba , a melyből vörös bor lett. Fehér bort ritkán ég csak akkor készítettek, ha a fehér szelőt külön szedték és ebből lett a sárgás szinü fehér bor. Itt megemli* tánc azt is , hogy a szőlő -és gyümölcskereskedés és szállítás, a mely ma m már olyan szép hasznot ad, régent^n nem voit, Úgyszintén megemlítendő az is, hogy ma már a boros hordók mind vasabroncsosal vannak ellátva* régen pedig faabroncsosak voltak, a melyet maguk elődeink abroncsoltak meg felsővidéki tótok ál»el szállított nyir- ás mopyorófa abroncsokkal. ^egemlitendő, hogy a nagyrévi határban a régi időkben sem lévén elegendő szőlőterület apáink részére, kénytelenek v ltak más helyen szőlőt telepi tani, a melyet a Elszántul, Pestmegyében, a jelenlegi Bögi szőlőben »egálapi* * *ák 1780-ban az abonyi uraflalommal kötp + t szersődÓ3 /ártikulus/ értelmében két iaban, 1780-ban és 1806-ban, mely szeraFdés eredetije a 3ögi aaőlőhegy és a komp iramai köaött már nagyon elavult állapotban őriztetik. f szeraődésben öt év vol• megengedve a saclő beültetésére, mely öt év letelte után a bortermésből évenként hatod bordézsmát kellett adni a termelőknek az abonyi uradalom réséére. Aa abonyi aradalom a siarződósben kikötött igán szigorú rendszabályt alkalmaaott a saőlőhegyen elődeinkkel. A rend ellen vétőket pénz- és botbüntütbssal fényi t4«fték. A szőlő termését elhordani vagy eladni tiltva vélt és a szüretelés idejét az uragalom határozta meg. A leszüretelt borokat a szőlőkben lévő kunyhókban kellett tartani ok, melyedet nemsokára felakózott. az uradalmi közeg, s csa* Szent-tártén nap körül, mikor már megtisztult a bor, dézsmáltaá meg, azaz minden hatoöi. hordót elvitetett, illetve a horaók közül kiválasztott annyi egész hordót, a mennfii a ha*od déasmáka kijárt, és cak a déssmaborok kiadása után rendelkezhettek a termelők saját boraikkal. Kem volt szabad állandóan a Bögi szelőkben lakni senkinek, most azonban már sokan állandóan ott laknak. A szerződést /ártikulust vagy contraetustf mint azt B régi időban nevezték / az abonyi uradalom részéről aláírták : Vizeki "allián István, Bogyai János, Seödi üalti -h Imre, Galánthai Balogh Gáspár, Sainörei József, "•"assi Ignácz tiszttartója, Hagy Sándor, halász Farkas, Sivá János*' rményi József ur ő Kxcelenciája tiszttartója . Elődeink részéről négyen Írták alá, u. m. : öreg N$y i'ihály, Kovács János, ""óth András, és ^ajor János. A hatod bordézsmát később pénzül fizették, azaz árendát, haszonbért fizettek az uradalom részére, a mellyel kivonták magukat a hatod bordézsma fizetése alól, ezt 18f.9-»ől 22 éven át fizették, mig végre az országos tarvény ált pl rendelt örök váltgégi dijat lefizetvén, kinek-kinek örök tulajdona lett a birtokában lévő Bögi szőleit. Jelenleg azonban már igen sok ideren vett szőlőt a Bögi szőlők en, a srelyet apáink rrint na^yrévi lakosok plakitott ajr ót szőlőnek ós azok n*gy része állandóm ot* lakik. Kzek sóiban gyéngitik -gyeng4rHrb vagy befolyt solják erőniat ajáinktó: ránl saradt örökségünkben. A régi Bögi szelőn kivül ne*. régen a nagyrév! lakosok a Bögi szőlőn iijriii délnyugati oldalán más szomszéd lakosokkal vigyüfct a gróf Szapáry Frigyes ..r birtokán mintegy kétszáz hold haszonbérelt t t írület«n szőlő* ala, itani szándékoztok oly módon, ho^ e szerződés értelmében minden egyes vállalkozónak a gróf ur által át lett adva 1839-ben két hold /1*00 négyszögöles / főid szőlővel való beültetésre oly kikötései. , hogy öt év eltelte ut?in me f:i'eieziv\v a gróf ur a jól beültetést szőlőké*, min-Mikitől elválását ja a neki tetsző egyik holdat, a munkásnak redlg a másik hold maradDe sajnos, hogy $t év elt e]t e után, mikor a gróf ur, illegve megbízottja a szőlőké* megfelezni akart f l, nagyobb része nem volt teljeaithet.ő, mert —«r+ a szerzői, s ér* elmében neufrolt kellőleg müvelee , hogy az megfelezhető legyen. Azoknak , kiknek szőleje nem lett megfelezve, birtokukban ha-
