Borza Márta: A tiszaföldvári Lenin Tsz gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár, 1962) / 0035-1963
- 17 A termelfcszSvetkezet közlekedési viszonyai A "Lenin" taraelősrövetkarat földkerülete az útviszonyokat tekintve — előnyös fekvésű, ""őrülete 76m«iel a "iszaföldvár Mezótur közölt huséfó makadámút nartf'n fekszik* í'ejnes, rr a mflut a nagy fergalor *ia +t /traktorok, lánctalpasok stb. felszabdalták az utat/ nagyon rassz állapotban ven. Az "ÖcsSdi ut." /jelenleg széles földút/ kSvesitese előnyös lenne nemcsak a terr.elŐszevetkezet érdekében, de az öcsödl lakosság érdekében is. Viszonylag jé krrbrn lévő, egyenes fCldutnkkal rendelkezik a t snaelősa-övetkezet. zek közül lrgfon 4osabbak a Czinger-, Masznyik- és llagtár-utrk» -^z előbb már említett C csödi ut 2-3 r.. széles földút ... f.z 1961-es év őszén javi + ás alatt veit. A többi föidut karbantartására is nagy gende+rferdit a termelő?zövetkezet vezetősége. Így pl. a íaftár-dülínak mindkét oldalát 1962-ben erdősávval telepitik be terveik szerint és ezeket az erdősávokat cvről-évre szaporítani szeretnék. fz erdősávok telepítését,as egyes faféleségek kiválasztását a Kunszentmártoni Állani Erdőgazdaság ssaie bőreivel k?zc5sen végzik, ügyelőre kőris* és akácét telepítenek. Az utkarbon +ar +ásoka + ősszel és tavasszal végzik: az utakat szegélyező árkokat kitlsztitják, ahol szükséges, ott gondoskodnak a viz elvezetéséről. Erős téli csapadékos időjárás után n fagy beállta előtt traktor vontatta simitéval az utakat lesimítják. - A belterület tanyaközpont, tanyák, kisebb talaj ok —- útjait bőségosan mgghordják salakkal, amit részben a tiazaföldvári téglagyárból, részben a SÁV—tél, régebben a malomtál kap 4ak. A földutak dülőu + tipasuak, 3-4 méternél non szélesebbek. Tgon előnyös lenne a tnrmolőszdve+kezet részére, ha a martfűi vasútállomástól a vasúti pályatesttel párhuzamosan haladó földutat kiköveznék, z az ut egyébként a vasút* al párhuzamosan továbbhalad Kuns?:en*márt.en felé. Kungyalutól kezdve kövesutban folytatódik ecásren Xunsz«n**ár*<sr.ig. Ennek az útnak Martfűtől való kikövezéee és korszerűsítése nagy mértékben tekeraemtesit.ené a Szelnek—"iszaföldvár müut átmenő forgalmát, mert igy azok a járnüvek, amelyek lunszontmártonba, vagy még azon tu.l is tartanak /Szentes, Hódmezővásárhely stb./, kénytelenek korülővel, Cibakháza stb. érintésével közlekedni viszonylag sürün lakott, területen, ami a sebességet csökkenti. A ngyüzemi gazdálkodással járó nagymérvű gépesítés a még jobb és a még több müut létesítését kívánja mag, íivánates lenne azért, ka kormányza*unk útépítési programjábt na termelőszövetkezeti igényehet i s figyelembe venné, mivel jó utak szaporításával a beherdás, szállítás stb. gyorsaségát emelni lehetne,s ez nem közömbös pl. b cukorrépa feldolgozásában sem. A termelőszövetkezet nemcsak »ü- és földutakon bonyolítja le forgalmát, hanem vasúton is. A tiszaföldvári vasútállomás a toraeloszövetkezet tanyaközpontjától kb. 8-900 aéterre épült, f vasutat először 1931-ben építették át nagyobb teherbírású sínekkel, majd az 1950-os években még jobban korszerűsítették. Ax termelőszövetkezet megalakulása óta főleg cukorrépát és gabonát szállit vonalon: Cukorrépa szállítás: (rabenaszallitás o a 1955.... ....49 Yftfrar, 1955.... vagon w 1956.... ....52 n 1956.... vagon w 1957.... .. ..52 >• 1957.... M ípfe,... .... 56 n 1958.... m 1959.... tt 1959.... M 1960.... ... .75 « 1960.... n 1961.... n 1961.... ti A termelőszövetkezet földjének talajai A termelőszövetkezet földjeinek legnrgyebb része u Szolnoki-lösztáblán fekszik, amely it* behúzódik a Tiszazugba is. A löszön különféle mezőségi talajtípusé alakultak ki, ezek változatai a termelőszövetkezet területén a következők: 1./ Gyengén degradált mezőségi talaj /X-Y.I. jelzésű/', a tal*jtérképen sárgás függőleges csíkozással ábrázolják. 5C-60 cm mélységben meszes, a feltalaj nem mutat erős degradációt. A meszezés csak helyenként, — főleg a mélyedésekben — jöhet számításba, mint talajjavítás.
