Borza Márta: A tiszaföldvári Lenin Tsz gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár, 1962) / 0035-1963

• 18 • 2./ Sötétbarna /X-l-7/ mezőségi talaj* Semleges vagy gyengém luges, mésszel telített t

aiaj, kitűnő morzsás szerkezetű, könnyű művelésű. A humuszréteg 1 •». mélységig terjed. A talaj növényi tápanyag készlete gazdaságos. 3./ A termelőszövetkezetnek ez a legmagasabb területe, az u.n. "Sziget" /XII.-IV./, Egykori *isza-meretva zuga, néhol* tőzeges jellegű talaj is előferdül. 4./ Sötétbarna mezőiégi, telitett talajek. /XI.-I.-IV./. Átmeneti jellegű, sötétbarna mezőségi t

Blaj. ^első szintje CaOO, mentes. A CaCO, kilugozási mélysége változó, helyenként 30-40 cm. mélységre is terjed. így a mész talajmüveléssel is felszinre hozható. Vagyis ennél a talajnál nagyen fontos a mélyszántás. &./ A termelőszövetkezet földterületének déli részén nagy kiterjedésű hemektabla húzódik. Finomszemcséjű hemektalaj, gyenge viztáreló képességgel. Szén a talajén szőlőt, és gyümölcsöt te melnek. A termelőszövetkezetet "iszaföldvár községtől elbálnsbtó terület legelő, amelynek nagy része "isznföldvár község tulajdonában van, mig kisebbik részén a Héki Állami Qazdasgg és a "Lenin" termelőszövetkezet esztezik. Itt van a termelőszövetkezet "Sziget" nevü tnnyája, ahel a juhtenyészet nyert, elhelyezést. A juhállomány fésüs-gyapjas merinói, 200 darab anyaállat van. A tanya körüli legelő a magas vizállás miatt az u.n. relatív legelők közé tartozik, a növényzet eléggé bujának mondható, ahol a juhok — a legszárazabb hónapok kivételével — legelőt találnak. A legelő nagy része vörös csenkesz, amely szárazságtűrő, jő aljfü, birja a taposást. - - - A legelőn szikes foltok is vannak. A legelőt megfelelően gondozzák: sarj adás után gyomirtást végeznek, fegasolják, trágyalével öntözik. fclőferdult több évben is, hegy itt tartják a csikóállemányt is és a növendékszarvasmarha állományt — főleg a nyári hónapokban —— ahel a megfelelő nagy terület biztosítja az állatoknak azmmgfmiaiíí egészséges, szabad mozgást. Az 1950-es évek elején u?y igyekeztek hasznosítani ezt a legelőterületet, begy egy részét növénytermesztési célokra felszántották. Biacsik István /akkori elnök/ felszántatott egy jé nagy darabet a "Sziget"-ből, de a talaj annyira szikes volt, hepjy talajjavítás nélkül tev bb művelni nem lehetett. Ezt annak idején nem vette figyelembe a termelőszövetkezet veze'őségé, nem végeatettak előzetes talajvizsgálatokat hozzáértő agrokéwikus szakemberrel. Legelőre szükség van, igy annak falszántását, növénytermesztési hasznosítását később nem erőltették. •^iszaföldvár évi csapadékátlaga 12 év átlagában: 512,66 m/m. Az évente lehullott csapadékok a következők: Ey

: Csal adék m/m-ben: 195 0 ..44 8,2 195 1 518,5 1952..... 529,6 195 3 425,5 1954 629,5 195 5 566,0 1956. 426,2 195 7 459,9 195 8 435,3 195 9 499,5 196 0 519,0 /?/ 1961. 415,0 1950. előtt csapadék-Térés nemr» veit Tiszaföldváron. 1950-től működik az Országos eteerelógiai és Földmáenességi Intézet kisállomása, de pl. csapadékot a "Lenin" termelőszövetkezetben is mérnek, csak nem toszik el rendszeresen a méréseredményeket. A két állomás adatai crak kevés m/m-ben térnek el egymástól, kár, hegy több évre visszamenőleg nem tudtak a termelőszövetkezet központjában adatokat adni .