Borza Márta: A tiszaföldvári Lenin Tsz gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár, 1962) / 0035-1963
- 12 1961-ben a primőrdlnnye értékesítéséről lemaradt, mivel a dinnyére kedvezőtlen hűvös kezdeti nyár miatt a dinnyeérés is ainmrad* elhúzódott. A primőráru 10.-Ft veit. kilogrammonként, de hamarosan esett az ár 9-7, majd 6-5 forintra. Jó ideig tartanák as 5.- Ft-es árat, majd később a dinnyeévad befejezéséig a 2.Ft-es ár tartatta magát. . - - A temelőszövetkezetnek sikerült a piaci értékesítésre szánt, dinnye nagy részét 5.-Ft-es áron értékesíteni. Ez a mennyiség 600 métermázsát tett ki, ami jelentős Jövedelmet jelentett a termelőszövetkezetnek. - - - A dinnyetermesztést minden évben a dlnnyeterm sztésben kiválóan szakképzett, ersságes hlrü Csány-vldékl dinnyésekre bizza a termelőszövetkezet. Ezekkel szerződést kötnek. Csányban -— általában Heves® negye ilert.— Csány vidékén — a dinnyetermesztésnek évszázados múltja van. A dinnyetarmelés tudománya apáról flura száll. Messze vidékekae is elmennek, ka ott a dinnyetermesztésre a talaj megfelelő és alkalmas az éghajlat is. Egy-egy család 4-5 kft. hold dinnye termesztését vállalja. Közismert és közkedvelt dinnyés család Csánybél a Ssteján-család. Az egyszer megkedvelt helyre a következő években Is visszamennek. így a ml termelőszövetkezetünk i Is ragaszkodik megszokott dinnyékért észéhez. A dlnnyekertészek már kora tavasszal magérkeznek szerződéses helyükre és kési őszig et< is tartóskodnak. Vállalják a dlnnyetermesztesnek minden munkafolyamatát, legtöbbször magát az értékesítést* is. A szántóföldi termesztésű dinnye szereti a meleg, sötét szinü, középkötött vagy laza, humuszban gazdag talajt. A "Lenin" termelőszövetkezet területe kevés kivételtől eltekintve ilyen talaj. Agrotechnikáját illetően elsőrendű előfeltétel a kalászos elcvetés és az őszi mélyszántás. A termelőszövetkezet legelterjedtebb dinnyefaj tál: sárga, sima, zöld cukordinnyo és a sárgamasvu görögdinnye. 1961-ban a din yetemsesztésben legjobb dolgozók az alábbiak: Kiss János 809 munkaegység Kovács (ráberné 781 - " Szin László 759 - " ifj. Bamáth Mihály 750 - " A termelőszövetkezet prcfilja 10 év átlagában a gazdasági bevételeit tekintve: növénytermelésből 60 % állattenyésztésből 40 " Ez az arány a népgazdnság igényeinak hatására mindinkább eltelódik ugy, hogy a két szám felcsarélődlk. így pl. az 1962. évben már a bevételek zömét /60^-ot/ az állattenyésztésre tervez +ét be. A nagyüzemi gazdálkodás szempontjait figyelembe véve ez az irány helyes. A termelőszövetkezet mindinkább megközelíti a nagyüzemi formákat. Ez utóbbi főlag a srépesitettség fokában és a műtrágya felhasználás fejlődésiben nyilvánul me:-. A gépesités erősen fejlődik, de még sek a hiány, ezért végzi a gépi munkák na^yóbbik részét még a gépállomás. A terw lőszövetkezet. saját gépeli: személygépkocsi ...1 darab tehergépkoeal ..2 " uni verzál traktor 2 kombájn 1 " Kzekerytivül van annyi szerszámgép, hogy a jelenlegi szükségletet kielégíti. A környező gérállemásek közül p Cibakházai Állami Gépállomás ad rendszeresen gépeket a termelőszövetkezetnek. Így pl. az elmúlt évben a gépállomás kisegítette a termelőszövetkezetet 20 darab erőgéppel /Zeter, "körmös", Heffher traktor stb./. A nyári belakaritásker 4 kombájnt és 5 szállító jármüvet adtak. - - - Az egy kat. hold szántóterületre jutó összes géápl munka évek óta emelkedő irányzatot mutat. 1962-ben már 9,4 nermálhold jut agy traktorra, amiből a gépállomás még mindig 8,6 holdat végez. /:A "normálhold" kifejezés viszonyszám, amely megmutatja, hagy agy traktor középmély 18 cm-es »»8x— szántásban mennyit tud elvégezni adott idő alatt. Egy nermálhold tehát egy kat. hold föld 18 cm-es *ély«® való ozántása. *ehát., ha pl. velamely talajmunkára azt aondjuk, hogy ez megfelel 3,5 nermálheldnak, ez azt jelenti, hegy az adott talajaunka ennyi teljesitménnyel egyenlő, hogy azzal az erővel, annyi Idő alatt 3,5 kat. holdon 18 cm mély szántást ez a középszántás fi&fe — lehetett volna elvégezni./. - - A normálholdak alakulása a "Lenin" termelőszövetkezetben:
