Borza Márta: A tiszaföldvári Lenin Tsz gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár, 1962) / 0035-1963

1957-ben 1958-bpn 1959-ben 1960-ban 1961-ben 1962-ben Tudomásom szerint ez a mutatószám Szelnek megye többi termelőszövetkezetéből •agasan kiemelkedik. Állatállomány 1962. februárius 12-án: szarvasmarha. 380 darab baromfi 2378 " lá 131 " juh 446 " sertés 2030 * méhcsalád 150 kaptár összesen:. 549 5 darab, ha egy méhcsaládot egynek* veszünk. A hosszú,évekre visszalőne állatállomány-gráfikon mutatja, hogy egyes állatfajok fokozatosan csökkennek /pl. a 16/, mások viszont erőteljesül emelkednek /sertés, baromfi/. Termelőszövetkezetünk egyik fő profilja lesz fokozatosan a tenyésztejás, az ártbareöfi és a fajliba tenyésztése, iünnek érdekében*! meg kellett, temmteni a törzatyukok és törzslibák tenyészetét, ami jelenleg a következő: törzstyuk, kétéves 2100 darab törzsliba,4-5 évesek 350 " A libákkal a termelőszövetkezet évek éta az Orazáges Mezőgazdasági kiállításon első dijat nyert. Erről tanúskodik a sok oklávél. A magyar nemesitett libát tenyésztik. Itt emlitem meg, hogy Derketa Lajos idejében — aki a szövetkezet megalakulásától, illetve a baromfi telep létrehozásától 1959-ig baromfi tenyésztő V

i>lt éi telepvezető — is országos viszonylatban is kiemelkedő eredményeket értek el a baromfi állománnyal, amit szintén sok oklevél bizonyít. 1958-ban az Országos Mezőgazdasági Kiállitásen a termelőszövetkezet a libákkal els6 dijat, a magyar kacsák!al második dijat, a bronsrulykákkal pedig harmadik dijat nyert. Szolnok Begyei kiállitásen háromszor nyertek első dijat. A naposcsibéket a szolnoki keltető állomáson vásárolják negyedévenként. Jelenlegi tervük: az első negyedévben 10 eso- naposcsibe felnevelése. Ezeket a hazai szükséglet, fedezéséhez a "'örökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalathoz szállítják be. A termelőszövetkezet az Allatforjolmi Vállalattal köt setéshizlalási és sertésszáilitási szerződést. A szerződésben kikötött legjobb minőseget /106 kg/ állitják elő és adják be. Az Állatfergalni Vállalat hazai szükségletre vagy exportszállításra használja fal a szállított, sertéseket, hegy melyik célra meanyit szállit, azt a mindenkori hazai és külföldi szükséglet szabja meg. A külföldi igényokot a külkereskedelmi Vállalat figyeli és tar+ja számon és az Allatfergalmi Vállalaton keresztül elégiti ki. A termelőszövetkezet gondosan ü^yel arra, hogy a szerződésben előirt minődet, állítsa elő, igy leszállított sertései eddig mindig megütötték az exportképességet.- - - Nemegyszer előfordult már különösen hizómarháknál — hegy a külföldi kereskedők a termelőszövetkezetben vették át az állatokat, de az értékesítés hivatalos lebonyolítását, ilyen alkalmakkor is vagy az /dlatfergalni Vállala+ vagy a "enyészállatfer*almi Gazdasági Iroda végezte. Nagy súlyt vet a termelőszövetkezet arra, hegy kiváló állatállományának takarmány ellátását egész évben egyenletesen biztosítsa s ez a takarmánynövény termesztés fejlesztésével kapcsolatos. 1962-ben már 2500 katasztrális holdra terveztek takarmánynövény termesz+ést. Nemcsak szálas- és abraktakarmányról gondoskodnak alarosan és gondosan, de jelentős tétellel szerepel költségvetésükben a különböző takarm?nykeverékekr», táplisztek fölvásárlására tervezett összeg is. Külöröfen a baromfi-tenyésstés céljára vásárolnak egész évben fehérjékben gazdag táptai armériyokat Az állatok takarmányozása a korszerű állattartás és állattenyésztés követel4.5 normálhold 5,2 - " 5.6 - " 8,0 - " 8,9 - " 9,4 - " -