Szabó Gyula: Visszapillantás a Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap egy évszázados történetére (1837-1937) (Tiszaföldvár) / 0023-1962
- 23 Uj nemzedékek jöttek, s folytatták , amit apáik elkezdtek. 1872ben a polgári társulati alap már bórbevette a község téglaégetőjét. évi negyvennyolc forintért, egy esztendővel később pedig uj kemencét, építtetett. A vagyonból közben zselléreket segítettek, kölcsönöket adtak, forgatták a kamatokat, hogy husz év multán már hosszas megfontolások , tanácskozások, tűnődések után megvegyék tizenkétezer forintért a falu másik téglagyárát is , amelyhez tizenhét hold föld tartozott. Nem kellet részvénytársaságot alapítani, aídminisztrációt szervezni, hivatalnokokat tartani, az üzem egész írásbeli mnukáját, költségvetését., minden számadását a nehézkezü, néhány elemi osztályt végzett emberek látták el, de soha ezekbe a számításokba hiba nem csúszott, soha az üzemben baj nem történt, soha költségvetés fel nem borult. A vagyon esz 4endcről-esztendőre gyarapodott, 1873-ban már elhatározta a vezetőség, hogy vágóhidat épit "'iszaföld árnak. Meg is lett. S ugyanezek a parasztok, akikről mondják: anyagiasak, kulturával nem törődnek, nem is érdekli őket, kimondták, hogy iskolát építenek, s abba tanítókat álli +anak. Alig készültek el az elsővel, már 1875-bsn az egyik társulati gyűlésen Vig Mihály kijelentette: legsürgősebb teendője az alapnak , hogy aközség külső részén másik iskolát állítson fel. Meg is vették 94o forintért az iskola telkét, de vásároltak még egy fundust is lo9o forintért. Az évek során négy iskolát és tanítói lakást építtetett a Polgári Társulati Jtep , saját pénzén állított tanítókat s valamennyi iskolát maga erejéből tartotta fenn egészen 191o-ig. Kétszázezer korona elvész hadikölcsönben, kétszázezer a devalvációban... Az alföldi városokban még nem is gondoltak közfürdők épitésére , amidkor a tiszaföldvári egyszerű $:&rsx* paraszti emberek elhatározták, éppen negyven évvel ezelőtt, hogy fürdőt épitenek. Az elhatározást mindjárt követte a tett is, még arra is gondja volt az Alap vezetőségének, hogy a propaganda érdekében a környékbeli orvosoknak díjtalan szabadjegyet adjon... De ezek az emberek csináltatták a fevidéki tutajosoktól vásárolt gerendákból, deszkákból az első tiszaföldvári gya logjárót is mondván : Na mondhassék az, hogy az elöljáróság csak igér, de soha semmi* sem t esz ... Hatalmas épületet emeltek a község piacterén; ma a fürdő, a negyvenéves fennállását jubilálé, akktfi felfogás szwint tökéletesen korszerű, modern fürdő, szálloda, meg mozi van a házban s a társulati alap vezetőségének irodája, néhány egyszerű, festett asztallal, karosszékkel, fenyőfaszekrénnyel. Ebből a dísztelen szobából irányították a százesztendős intézményt, tapétázott ajtók, szőnyegek, páncélszekrények, gépirókisasszonyok nélkül, elnökigazgatók, vezérigazgatók nélkül. E körül a tintafoltos asztal körül, e közt a négy füstös fal közt születtek meg a kemény magyar-koponyákban az iskolaépítés, gyalogj ár dáké szitás, meg a nagyszabású üzleti vállalkozások gondolatai, itt határozták el a jótékony adományok szétosztását, a rászorulók megsegítését, a szeg gények könnyeinek letörlését, ugyanolyan magátó]|értetődő természetességgel, póztalansággsl, miá + ahogyan roppant vagyont gyűjtöttek az első £ ö +száz kereszt búzából ... Ugyan ki hinné el, ha nem volnának rá bizonyságok a megsárgult , régi jegyzőkönyvek, a társulii ülések vitáiról felvett protokollumok, meghatóan nehézkes paraszti irásukkkl, hogy ezek az emberek a maguk feje után épite + tek itt iskolákat, teremtettek kulturát, szolgálták a haladást s mindebben a mnukában, ezekben az elhatározásokban nem ösztö nözte őket. egye+len kaputos ember sem, nem tartott nekik magyarázatot a szociális kötelelességről s üzletvitel fortélyairól semmiféle szakértő ....
