Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962
fázok hatására megy végbe. A kezetekben lévő földpát alakulása a következőképpen zej lik le: k Si(\+ K 2C0 3 Az anyakőzet legtöbbször tartalmaz különböző a viz széndioxidjának ha+fisára nem bomló anyagokat, min* pl. :kvarc, csillám, stb. Ezzel magyarázhat ó az, hogy a vegyi áralakulás nemx olyan egyszerű, mint az a képiétböl látszik /:27.:/. Az agyag a legritkább esetekben marad a keletkezése helyén, legtöbbször a másodlagos lelőhelyén található, ahova a mállásterméket a szél, vagy a viz szállította. A másodlngos lelőhelyen előforduló egyegb>*n igen zok, különböző szennyező anyag, mint pl. vazzzulfid /^FeS^, pirit:/, vesoxii, kalciumzzulfát /:CaS0 4 • 21^9, gipsz:/, homok, mészkő /:CaOO^:/ stb. található. AZ agyag összetételével kapcsolatosan folytatott vizsgálatok sokáig nem vezettek nagyobb eredményre. Kz főleg azzal magyarázható, hogy igan apró részeczkékből áll. Az agyagásványokat is csak néhány évtleedlal ezelőtt fedeznék fel /:27.:/. Addig ugy gondolták, hogy az agyag fő alkotója a "szinagyag" /:agyagssub3ztancia:/, amely kialakulása során különböző nem képlékeny anyagokkal el nem máilett földpá*, kvarc stb. keveredett, As eddigi vizsgálatok eredményeképren megáll apitották, hogy az agyagban található ásványokat négy csoportba lehet osz+eni. 1./ Az elző csoportba a 2yU/-nál kisebb alkotókból álló agyagásványok tartoznak. Kzekx az alumíniumoxid /íAlgQ^:/ és sziliciumoxid /:SiO £:/ arányukban, a rácsszerkezetükben, valamint kötött viztartalmukban különböznek. Rendszerint a kőzet földpátjának elmállásakor keletkeznek. kegtöbbzzör az elsődleges lelőhelyen maradnak, vagy az el nem mállott részekkel együtt a viz elzzállltja ezeket. 2./ A mázodik csoportba soroljuk azokat az ásványoké*, amelyek az eredeti kffzet mállásakor nem mentek keresztül kémiai változáson. Ezekre csak a mechanikai mállás folyamata hatott. Idetartozik a csillám, kvaro stb. 3./ A harmadik csoportba tartozó ásványok az agyagban ülepedés után, vagy ülepedés közben jöttek létre. Legjelentősebbek a pirit, a dolomit, gipsz ztb. 4./ A negyedik csoportba az u.n. Mogén eredetű ásványokét sorolják. Esek olyan szervezetek vázai, amelyek azokban a vizekben éltek, amelyekből az agyagok leülepodtek. Ilyenek pl. a dla*omaceák, foraminiférák. Ebbe a csoportba tartozik még a humuszsav is, amely az apyag képlékenységét fokozza.
