Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962

-7As agyagban különböző a téglagyártáa szempontjából —- káré a hntáeekat előldéaő anyagok ia vannakjkvarckavics, girzz, larabaa mészkő, meszes konkréciék /:löszbabák:/ a»b. Ezek a gyár* .í

8t e-mék repedezné

4, mállását okoshatják. Ellenük különböző 4 eeVinol Vini ol járások kai védekeznek, pl. a finomhenger alkalmazása. A legtöbb,•áglpa-y 'rtássel foglalkozó aaekkönyvben a téslagyártáa nyersanyagaként kizárólag csak az agyagot emli^ik. As agyag mellett asonbaa — mint pl* ^iszaföldváron is jelen

4 Ős szerepe van a lösznek is. A lösz képződéséről Madách Imre müvászi irói eszközökkel nagy müvében igy ir: "Nem érzed-é a lanyha szelletet. Mely arcodat legyinti a elröpül ? Vékonyka porréteg marad,hol elszáll, ^gy évben a per csak néhány vonalnyi, Egy század évben már néhány könyök. Pár ezredév gúláidat eláasa, llemektorleszba temeti neved. S mindéit nem a mennyrázó fergeteg. Nem bömbölő földindulás cselekszi. Csak gyönge szeli?, mely körülenyelg. A /:M«dách Imre : As Ember "ragf'diája, Budapest, 194».

# 43. oldal:/ Madách nagyon jól ábrázolja e néhány sorben a löszkópscdés folyamatát. A lösa eolikus erede'ü anyag. Szemcaemérete 0,2 - 0,02 m/m. A szemcsék legnagyobb része kvarc /:kb. 40-50 ,!:/. Ezenkívül még kisebb mennyiségben előfordul benne kalcit, amfibol, cirkon,stb. A löszt alapjában véve a homok ásványai alkotják* A levegőből leülepedett por még nem löaz ! A lösz csak később, a diagenezis utján alakult ki* K diagenezis viszonylag száraz éghajlat alatt játszódott le* Löaakialakulásról csak ott beszélhetünk, ahol a azáraz, eazályos /:arid:/ éghajlatú vidékről elvitt port nővénytekaró sziláditja meg /;15.,26.i/. Földünk kb. 4 JÉ-a áll löszből n felszinen. Löszfal vizsgálatakor apróbb, kisebb-nagyobb csövecskéket vehetünk észre* Ezek a csövecskék az elpusztul* növények helyén keletkeztek. Esőséé esetén ezeken a kis csövecskéken keresztül hatol be e viz s ott feloldja a meszet. így keletkeznek a löszbabák /:konkréciók:/, amidőn a vizben oltott mész kiválik /:15*:/* E csöves szerkezetnek /:amely keletkezhet még a pórusokban felszálló vízgőz és levegő hatására:/ 4udha

4ó be az, hogy a lösz rendszerint függőleges sikok mentén válik el* Kínában ne* ritka az ilyen lösz-Hasadékon keresztül vezető ut* A szakadék || mélysége 25-30 métar, sőt ennél jóval nagyobb is lehet* Említést kell még tenni az állatoknak a talajban való munkájáról is, ami a tiszaföldvári téglagyár agyagbányájában igen jól látható. Mezőgazdaaági szemfentból ez a munka haaznos ugyan, de a téglagyártáa szempontjából kárea* így u.i.