Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962

-5• martfűit, « tiszafölivárit, a csépait és a kunszentmártonit. Mind a négy téglagyár termslése évente 2 millió 1913-as értékű korona alatt van a térkép jelmagyarázata szerint. A térkép alapján a téglagyárak legsűrűbb elhelyezkedése a "iszántulon. Nyugat-Dun«n

+ulon, majd harmadsorban Kaxakon van. A Dun»-"isza köaén délen van a legtöbb táplafryár, ahol a lösz felszínen van és jé téglagyártó nyersanyagot szolgálhat. Azokon a részeden, ahol a futóhomok az uralkodó felszini kőzet, igen kevis téglagyár található. Ezek is főleg a Hátság szélén helyezkednek el sűrűbben: Kalocsa, Baja, Szolnok, Saeged, stb. A Duna-lsza közén a futóhomokos területeken csak Kecskemét és Kiskunhalas téglagyára jelentős. Ez az 1920-ban megjelent térkép-gyűjtemény még azt is feltünteti, hogy "Az előállított tégla a szállítási kéltséget nem bir*

a meg és a téglagyártáshoz szükséges agyag jóformán mindenütt megtalálható,a téglagyárak tehát mindenütt a fagyasztó hely körül helyezkedtek el." /:6.:/ Ez igy igaz 1913-ban I Ua azonban célszerűbb valamilyen fűtőanyag-forrás közelében talepiteni téglagyárat, mivel a téglagyáros erősen hőigényes. K két világháború között a téglaipar a monopolhelyzet elérésére törekedett. Ez

4 hazánkban a Nagybátony-újlaki és a Drasche vállalatok közötti árharc képviselte /:12.:/. "églatermelésünk a háborúban elszenvedett károk mia

+t a felszabadulás után nz 193ö, évi t

ann

aiés közel l/10-ére csökkent. A meginduld gépesités azonban meghozta az eredményt. 1953-ban már az 1938-as termelés 215 ?'-át érte el / téglagyártásunk /: S.:/. Azonban viszonylagos csőkkenést észlelhe*ünk a téglagyártásnak as épitőanyagipáron belüli részesedése szempontjából. Est a viszonylagos csökkenést a cementgyártás és a heténipar fejlődése okozta. Amig 1938-ban a téglagyártás részesedése az épitőenyagipáron belül 30,6 addig 195}-ben már csak 15,3 JÉ./:5.:/ •— « III. A téglagyárt és nyersanyagai A t.égla<»yártáshoz szükséges nyersanyagokat a litoszférából nyeri az iparág. Ezek a nyersanyagok: agyag, lösz, viz, ritka esetben mészhomok. A viz minősége nem gyakorol jelentős hatást a téglára. Főleg csak a mennyiségben van néhány helyen klsebb-nwgyebb hiány. Agyagnak nevezzük azokat a kőzeteket, amelyek u.n. agyagásványokat tartalmaznak. Kge+ési szempontból igen jelen+ős az arrysgban előferluló agyagásványok milyensége. Az agyag földpát t

8rtal»u kőzetek mállása utján keletkezik. Est a változást mechanikai és vegyi folyamatok ifésik elő. A mechanikai mállást főleg a viz és a hőmérséklet-ingadozás okozza. A vegyi mállás az elhalt növényzet bomlásából származó t

Blajsavak /:humuszsavak:/, a vizben lévő szándioxid és a vulkánikus