Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962
-4E tiz év alatt ugrásszerűen e-elkedik a téglagyárak száma. Ezt mutatja a következő sta 4isztikai kimutatás/;*.:/ Uj építőipari gyárak alakulása 1866-tól 1898-ig /:Baak nagy része téglagyár:/ >1 1866 1870 1871 187S 1876 1880 1881 1886 1886 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 I 26 18 22 40 52 14 17 28 28 29 14 12 24 A leglendületesebb fejlődési időszak tehát az leél-tel 1890-ig terjedő időezak. Ekker épülnek a legnagyobb élelmezési-ipari, szesz- ée söripari üzemek, a kezdődő magyar vegyipar üzemei, a vas- és fémipari gyárak legtöbbje stb. Ezek majdnem mind téglából épültek* Nem véletlen tehát, hegy as akkori magyar Iparfejlődésben az épi tő anyagipar foglalja el a III. helyet £2 ipari ágazat közül. Az épitőanyagipar fejlődése /:beleszámitva az üvegipart is:/ továbbtart 1898 u^án is, egészen 1910-ig, Ez időszak alatt több mint kétszeresére növekszik* A nagyar-ányu városépitkezés, az árutermelő nagybirtokok építkezései indokolják a téglagyártáa további fejlődését. Mivel a téglagyártásban nagy tőkeerőre van szükség, ezért a magyarországi téglagyárak túlnyomó többsége részvénytársaaágl formában alakult. így működött fennállásának felszabadulás előtti időszakában a tiszaföldvári téglagyár is. 1881-től kezdve a megerősödő tőkés Magyarország adó- éa más kodvesményeket biztosit a korszerű iparágak részére, csakhogy minél *öbb ilyen üzem létesüljön az országban. Es méginkább fellendíti a téglagyártást, mivel a századfordulón még a tégla a hagyományos és legelterjedtebb építőanyag* Meg kell említenem viszont ezt, hogy* a téglagyárak állami segélyben egyáltalában nem részesültek, pl. 1898-ban, állami sfgélyt is csak & építőipari üzem kapott tfs csak 30 épitőanyagipari üzem kapott közszállitáet, ami arra mutat, hegy a többi üzem a társadalmi /:nem-állami:/ szükségleteket látta el: a rohamosan növekvő tőkés ipari építkezéseket éa agrárkapitalizálódó nagybirtokot. A Iszazugban ia téglából éptiltak az ez időből származó majorsági épületek, kastélyok és kúriák, magtárak, de a mezőgazdasági cselédek lakásai továbbra is vályogból, vertfalból épültek. A század végére kialakulóban van a magyarországi imperializmus, a finánctőke, swely most már külföldre isi* visz tgkét, igy téglagyárekat is alapit külföldön, pl. a Kereskedelmi Bank "Isidé*téglagyár alapítása Bulgáriában. /:•*:/. Megindul az imperializmus másik jellemző vonásának kialakulása is: a tőkeösszpontositás. A Kereskedelmi Bank 1903-ban több tönkremont téglagyárat átvesz, ezekből alaki*jo meg az Egyesült "égfca- és Cementgyár Részvénytárseeág-ot, amelynek •M csucstiseme a Lábatlani Cementgyár II. helyen áll az akkori Magyarorsiág területaén és majdnem féltueat téglagyárral ranielkeeik, diktálja a téglaérakat. /:•*:/ Kezembe került egy Magyarorraágról szóló gazdasági földrajzi térkép-gyüjtemr'ny /:6.:/, amely feltünteti a nszazug mai is működő négy téglagyárát 1913-ból:
