Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962

-18Az agyagot lóvontatásu csillével Beállítják az u.n. "szögállomás"-hoz. Itt a csilléket rögzítik agy drótkötélre, amelyet a lej tg felső részéről hajtanak aeg. Kzután a felhúzzák a csillét az adagolóba. \--Ld- 2., Q.

} . kipek*^ ••) A tiszaföldvári téglagyár csak hazai nyersanyagokat használ fel. Ez magyarázhaté azzal* hogy a téglagyártézhoz szükséges nyers- 111. segédanyagok hazánkban szinte mindenütt előfordulnak. A nyersanyag téglagyártási szempontbél nem egyforma minőségű, vannak tisztább agyarok és vannak olyanok, amelyek kisebb-negyobb mennyiségben tartalmaznak kéros hatásokat előidéző anyagokat, mint pl. a löszbaba. Ilyen pl. a tlezaföldvári löss is, amelyben téglaverés előtt hatástalanítani kell a löszbabákat. A löszbabák káros hatása ellen min* már azt dolgozatom elején említettem technológiai módszerekkel védekeznek. K káros hatások nem mutatkoznak meg azonnal, hanem ssak a tégla felhasználása után bizonyos idővel. A löszbaba kalciumkarbonát /:CaOO

;:/ tartalma u.i. az égetés során átalakul égetett mésssé mely folyamatot széndioxid /íCOgj/ felszabadulás kisér s az égett mész tartelmu tégla beépítés után pl. esőzés következtében vizet vesz fel s az égetett mészből kalciumhidroxid /:£mCa /OH/g:/, vagyis oltott mész lesz. Kz a folyamat a következőképpen zajlik le: , , . N CaC0

3 ^ CoO + C0

2 CaO U

20 = Ca(OM)

£ Az Így keletkezett kalciumhidroxid megduzzad és szétporlasztja a beépített téglát, ami által jelentős károk keletkeznek. A technológiai védekezés: őrlés. Az őrlés célja, hogy a löszbabákban lévő Ca00

3 tartalmat egyenlet ezen oszlassa el a nyersanyagban. Ezt az őrlést az u.n* finomhengerrel végzik. A finom-henger jobbén mondva: hengerpár két darab 800-szor £00 m/m-es hengerből áll, 800 m/m jelenti a henger átmérőjét, 500 m/m pedig a fcenger hosszát. A két henger közötti átlegos távolság 2-3 m/m, nagy mészkő tartalom esetén ez a távolság lecsökkenhet 1,5 m/m-re is. A hengerek ellenkező iráwban és különböző sebességgel forognak s a közéjük hulló löszbabákat apró darabokra törik. A nyersanyag feldarabolása a szerrcsemérettől függően négyféle lehet: 1./ durva törés 10 cm nagyságrendig 2./ közepes törés 1 cm — " — 3./ zúzás 1 «»/• — " — 4./ őrlés 1 m/m-nél kisebb nagyságrendig. Ha erősen kalciumkarbonát tartalmú az agyag, akkor az őrlést alkalmazzák. A tiszaföldvári téglagyárban őrlést kell alkalmazni. Ennek szükségességét saját kísérleteimmel is bizonyithetom, t.i, az agyagbánya különböző helyeiről vett löszbabák CaOO^ tartalmát sósavval /:HC1:/ vizsgálva, arra a megéliapitásra jutottam, hogy igen nagy ez a tartalom. A kísérlet elmet gimnáziumom kémia-szertárában végeztem. Egy czepp sósav hatására a frissen tört felületen erős 3-4 mp-ig t»rtó pezsgést észleltem. A löszbaba külső felületére ejtett sósav csepp hatására igen jól látszott a széndioxid fejlődés. Az itt leirt folyamat a követkeoS