Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962

-19képren sejlik le: CdC0

3 + 2UCI CoCi

2 +C0

Z+ u

2o A sóseves kísérletet kb. 20-23 darabon végeztem el* Visszatérve az őrlés technológiájára, még meg kell jegyeznem, hogy a fent leirt hengerek lehelnek sime és fogózott hengerek* A henger köpenye legtöbbször valami kopásálló acélötvözet, pl. mangánacél. Ks a köpeny cserélhető attől fűtőén, hogy milyen a nyersanyag minősége /:27.:/« - - - A téglagyártáe folyamán a nyersanyag két hen^erpáron megy keresztül. Az első hengerpáron száraz állapotben, a másik hengerpáron pedig a keverőből kikerülő nedves masszát finomját hengerek segítségével. Fenti mondatomban említetten a

Nnedves masszát"• Honnan nyeri a tiszaföldvéri téglagyár a termeléséhez szükséges vizet ? A gyár területén az 1930-as évek előtt volt agy ásott kut, amely azonban a habár lassan is, de mégis fejlődő gyárét nem tudta ellátni vizzel s Így került sor 1935/36-ban egy kut fúrására* Ezt a ku*at amely szintén a gyár területén van egy Harkay nevü tiszavezsenyi ku

4mester fúrta. A kut 230 • mély. 0 A tégiagyártásban a viset az agyag képlékenységének növelésére használják. Ezáltal elősec;l*lk, hogy az anyag egynemű legyen* Ezt azonban a nedvesítésen kívül még a keveréssel is elősegítik. A keverés előtt az agyagbél az idegen kemény anyagoka

4 régebben válogatással távolJt

0

4ták el* A hengerek közötti távolság csökkentésivel viszon* ezek az anyagok is a megfelelő méretre aprázódnak fel. A nedvesítés és a keverés u

+án a massza víztartalma a gyártmány és az agyag minőségétől függően 18-24 Ez az u.n. képlékeny eljárás. Ezenkívül még ismeretes a félszáraz, vagy száraz eljárás. A száraz módszer alkalmazásánál az agyagot először szárítják, mejd ezután aprítják. Száraz előkészítésnél a massza víztartalma 6-ö félszáraz eljárásnál pedig 10-12 /:27„:/. A tiszeföldvári téglagyárban a képlékeny módszert alkalmazzák. Ehhez az eljáráshoz szükséges a viz. A kut vizét egy medencébe vezo*ik, ahonnan egy centrlfugái-azlva+tyu a présház feletti tgrtrflybe nyomja. Ebből a tartályból táplálják a keverőt és a szájnyílást. A keverő napi szükséglete az atyag nedvességtartalmától függően 80-110 m

3. A szájnyílás nedvesen tartásához ahol a géppel préselt téglát, kihozza a szalag napi 5 a

3 viz szükséges. Ezenkivül még ebből a kútból fedesik az üzer fürdőjében lévő kazánnak a szükségletét is, amely naponta átlagosan 1,5 m

3

f # nyári időben pedig kb. 3 m

3 viset igényel. Az üzem területén négy munkáscsalád lekik s ezek vízellátása is ebből e kútból történik, "ehát a napi szükséges viz3 mennyiség normális körülmények között átlag 102 m" . Ez a kútra nézve percenként 70,8 literes teljesítményt követel. Maximális szükséglet esetén