Dr. Varga Lajos: Adatok Tiszaföldvár történetéhez (Tiszaföldvár, 1959) / 0005-1959
-4Homokszálláson 16 ház volt, templom nem volt. Érdemes még megnézni az akkori Martfű lakosságát is, mivel többször Tiszaföldvárhoz tartozott Martfű is. Martfűn ekkor 14 ház állott, felnőtt lakói a követkekők voltak: Szabó Balázs Peti Pál Szabó Mátyás Varga ^ános Vertán Egyed Halász Máté Dr agadics /?/ Pál Szabó Péter Sükös Lázár Vatiszkai /?/ Imre Nagy János Alidos /?/ Tomás Zsirai Gergel Elek /?/ Bálint /:A defterrel részletesen foglalkozik Dr. Győrffy Lajos "Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez" c. munkája. Szolnok, 1956. "Jászkunsági Füzetek" c. sorozat 4. füzet. Nem árt átnézni Takács Sándor dr. török korszakról szóló müveit sem, nemkülönben Salamon Ferenc könyvét a magyarországi török korszakról és Velics—Kammerer defter-kiadványát a XIT. század végéről.:/ A fenti három névsorral kapcsolatosan a következő teendőket látom fontosnak: 1./ mely nevek szerepelnek ma is ? 2./ a nevek csoportositása: helynév, foglakozási név, tulajdonságnév, stb.; ezekről lehet százalékos kimutatást is végezni; meg lehet azt is nézni: hány magyar eredetű, hány délszláv, stb. név szerepel; 3./ ha előkerülnek XVII .—-XVIII. XIX. századi névsorok /:egyházi anyakönyvek !!!:/: összahasonlitást kell végezni a lakosság kicserélődését illetően. /: Nota bene uj ólag t! I Szabó Elek "Kunszentmárton története" c. müve igen sokat foglalkozik Homokkal, Homokszállással, ezért ezt a könyvet alaposan át kell nézni és ki kell jegyezni azokat a részeket, amelyek Homokra vonatkoznak. Ugyancsak fontos lesz megrajzolni a Buda Lippa-i kereskedelmi és hadiutat térképvázlaton.:/ A XVI. századi történelemmel kapcsolatosan utána kell nézni annak, hogy a reformáció itt hogyan ment végbe. Ugy tudom, hogy Szegedi Kiss István volt Tiszaföldvár /:és a Tiszazug:/ reformátora. A ref. egyház hivatalában erre néfcve lesznek adatok. Ezenkivül utána lehet nézni Zoványi Jenő "A reformáczió Magyarországon 1565-ig" c. müvében is, Budapest, 1921. Ez utóbbi mü megvan Dr. Varga Lajos tiszaföldvári gimnáziumi tanár könyvtárában. Meg kell nézni pontosan azt is, hogy Szegedi Kiss István a népi reformáció hive vol*-e, vagy pedig a feudalizmussal kiegyezni hajlandó megalkuvó reformációval. Tiszaföldvár megirásra kerülő történetéhek e részéhez javaslom beiktatni a régi, 1945 előtti Exodus-könyvkiadó emblémáját: egy vándorló protestáns prédikátor, aki vállán viszi a kézinyomdát. Nevezett tiszaföldvári tanárnak ez is megvan és meg lehet tusrajzban csináltatni nagyobb alakura is. Visszatérve az 1571-i defterre: Tiszaföldváron akkor 49 ház volt és egy templom. Érdekes, hogy Tiszavarsány, amely ma 3-4 mezőgazdasági épületből álló termelőszövetkezeti központ Martfű és Rákócziujfalu között, akkor 100 házzal és templommal rendelkező "város" volt. Itt vezetett át a már emiitett Buda Lippa-i kereskedelmi és hadiút a Tiszaán Tiszavárkony és Tiszavarsány között. A töi^.Mnegszállás adórendszere rettenetes volt. Zsaroló, kizsákmányoló módszerekkel dolgoztak a török portától függő despotikus feudális—-racionális földesurak, akiknek birtoklási viszonya a magas port a kényétől-kedvétői függött, soh'sem tudták, hogy mikor kerülnek Magyarországból a török birodalom egy másik szélére, s ezért tervszerűen, könyörtelenül kizsarolták az ideiglenesen kapott területek lakosságát. Ezzel kapcsolatosanx meg kell azt is nézni, hogy a környéken volt-e szultáni kezelésben lévő khász-város, ahol viszonylag nyugodtabb volt az élet és ezért a khász-várósokba tömörült a lakosság, a falvak elnéptelenedtek. Ilyen khász-város volt Mezőtúr Tiszaföldvár közelében /:Aszt alos-Pethő:A magyar nemzet története c. mü 227. oldal:/. Jó lenne még annak is utánanézni, hogy a XV. század végén élt Lázár diák pompás térképén szerepel-e Tiszaföldvár, vagy a környékén valami más név. Ne» valószinü, de mégis utána kell nézni. + + ++ „ Igen sokat szenvedhetett Tiszaföldvár a Szolnok váráért folytatott versengések közepette is. 1552-ben a török elfoglalja a jól megerősitett és jól felszerelt
