Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

öreg Mezey János (1809-1880) kántor Soltvadkerten született 1809. december 20-án. A Mezey család az egyik legkiterjedtebb 19-20. századi kántorcsalád volt. Apja a község bírájaként tevékenykedett. Pápán a ferencesek kolostorában hat gimnáziumi osztályt végzett, kiképezték zenében és énekben egyaránt. Sárszentmiklóson lett segédkántor, majd megválasztották kántortanítónak. 1829ben Kiskunhalasra került szintén kántornak, innen csakhamar Kalocsára ment. 1830-ban Obecsén, 1850-ben Kunszentmártonban, végül 1865-ben ismét Obecsén volt kántor haláláig. Óbecséről az 1848-as magyar forradalom ellen fellázadt szerbek miatt feleségével és hét gyermekével el kellett menekülnie. Menekülésének útját fiának, Mezey Mór későbbi szentesi főkántornak kéziratban maradt kottás énekeskönyvei jelzik. Pl. 1848-ban Kistelken írt éneket öreg Mezey János, majd 1849-ből Kiskunfélegyházán jegyzi le egy énekét. Kunszentmártonban 1850. február l-jével a szokásos pályázat mellőzésével választották meg a város kántorának. 24 gyermeke közül 10 kántor lett. Öreg Mezey János termékeny dalszerző és dalgyűjtő volt. 1853-ban adta közre Énekes könyv, a Nagy Kun Szent Mártoni buzgó, s ájtatos keresztény hívek számára írta Böjt elő 16. 1853. évben Mezei János Kun Szent Mártoni kántor. Szarvason, Réthy Lipót nyomdájában, 1853. E könyvet főleg Kunszentmártonban használták, de felbukkant példánya Makón is. Pár év múlva ugyanez a nyomda adta ki az Adventi énekek a boldogságos Szűz Máriához című kottákat is tartalmazó füzetét. Legnagyobb földrajzi területen a Mezey búcsújáró könyv ismert: Szűz Mária dicsérete. Azaz: énekes és imádságos könyv a búcsújáró ker. kath. hívek használatára. Főpásztori jóváhagyás mellett imádságokkal bővítve kiadja Szombathy Sándor Kalocsa-főmegyei áldozár. Kalocsán, 1865. Az imádságokat a kiadó, az óbecsei pap fűzte az énekekhez. Az öreg Mezey János fiai vitték tovább énekeit. Közülük sok gyakorlatban is fennmaradt a 20. század első felében. Néhányat még ma is lehet olykor hallani egy-egy ünnepi, főleg karácsonyi misén (pl. Hej víg juhászok, csordások...). A Mezey család tagjai szerte az országban kántorkodtak a 19-20. század fordulóján, működtek a Délvidéken, a Dunántúlon is. Valamennyien öreg Mezey Jánost tekintették ősüknek, akit a 19. század végén a Dél-Alföldön kántorkirályként emlegettek.