Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Lázár Pál (1904-1971) esperes Tiszaeszláron született 1904-ben. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, hitoktatója a kunszentmártoni születésű Kiss Péter káplán volt. Nagykállóban érettségizett, majd az egri papnevelő intézetben folytatta tanulmányait. Két év után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi fakultására került, hogy elnyerje a legmagasabb teológiai képzettséget. 1929-ben Egerben szentelték pappá. 1929 és 1934 között Kisvárdán volt káplán és hitoktató, majd két évig Sarud községben adminisztrátor. 19361937-ben Miskolc-Mindszenten káplánként működött. 1937- 1938-ban Hajdúhadházára helyezték ki hitoktatónak, 1938- tól 1940-ig Geszteréden lelkészként szolgált. 1940-től 1945-ig Hajdúszoboszló, azután 1945-től 1959-ig Sarud plébánosa volt. 1957-ben nevezték ki a Tiszáninneni kerület esperesévé. Dr. Kiss Péter prépost nyugdíjazása után 1959. szeptember l-jével vette át a kunszentmártoni plébánia irányítását. Ekkor kapott megbízást a törökszentmiklósi esperesi kerület vezetésére is. Az áldozatos szeretet vezette hivatali ténykedéseiben, mely a hívek lelki gondozása mellett a tapintatos karitatív tevékenységben is megnyilvánult. Házszentelési és beteglátogatói körútjai során Szent Márton és Szent Miklós püspök nyomdokaiban haladva segítette az elesetteket. Sokan nem is tudták biztosan, csak sejtették, hogy jótevőjük Lázár Pál volt. Gondot fordított az egyházközség fejlesztésére, a templomi berendezések korszerűsítésére. 1968-ban valósult meg az orgona elektromos motorral történő fujtatása, a következő évben elkészült a templomi hangerősítő berendezés, 1970 októberében pedig az elektromos harangozó szerkezet. 1969 nyarán elvégeztette a templom tetőzetének javítását, a csatornák teljes felújítását, a torony és a templomtető keresztjének aranyoztatását. 1969-ben az évfordulóra külsőleg teljesen felújíttatta az Alsó temetői kápolnát, valamint a keresztút 14 stációs oszlopát és a Kálvária szoborcsoportot. 1970 őszén a plébánia épületének külső frontját hozatta teljesen rendbe. 1970 novemberében hevesi főesperessé nevezte ki Brezanóczy Pál egri érsek. Ezt a címet mindössze két kunszentmártoni plébános érdemelte ki az egyházközség történetében. Lázár Pál főesperes a szó legnemesebb értelmében tudott híveinek és hivatásának élni. Fenntartás nélküli segítőkészsége nem ismert határokat. 1971-ben hirtelen bekövetkezett halála nagy veszteséget jelentett egyházközségünknek.