Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Hegedűs Krisztán Dr. Gulyás János (1887-1966) községi orvos, képviselő 1887-ben született Kunszentmártonban. Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, oklevelét 1912-ben szerezte meg. Kezdő orvosként a szolnoki közkórházban, majd a kassai bábaképzőben dolgozott. 1914-ben visszatért szülővárosába, ahol községi orvosként kapott munkát. Az első világháború kitörésének híre már Kunszentmártonban érte. A frontról érkező sebesültek ellátására a „nagyiskola" (ma Deák Ferenc Utcai Iskola) épületében 60 ágyas hadikórházat hoztak létre, amelynek vezetője lett. A szerb frontról érkező (nemcsak magyar) sebesült katonák kitűnő ápolásban és ellátásban részesültek az irányítása alatt működő kórházban. Kimagasló közegészségügyi szolgálataiért 1916 áprilisában a Vöröskereszt II. osztályú hadiékítményes díszjelvényét kapta. 1915 novemberében feleségül vette Fazekas Erzsébetet, Fazekas Pál földbirtokos lányát. A Tanácsköztársaság idején 1919. április végén, vörös különítményesek túszként elhurcolták, és tizenegy társával együtt a szolnoki királyi törvényszék fogházában tartották fogva. Csak 1919 júniusában térhetett vissza Kunszentmártonba. Dr. Gulyás János meghatározó és köztiszteletben álló tagja lett a kunszentmártoni közéletnek. Községi, tisztiorvosi és iskolaorvosi feladatai mellett tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak és a községi tanácsnak, elnökhelyettese az adófelszólamlási bizottságnak, valamint igazgatója a helyi Stefánia Szövetségnek. 1923-tól 1925-ig részt vett az új közúti híd építését felügyelő úgynevezett Hídbizottság munkájában. Helyi elnöke és szellemi vezetője volt a Kuna P András égisze alatt működő Nemzeti Egység Pártnak. Ennek szellemében szerkesztette a Kunszentmárton és Vidéke című politikai lapot, melynek alapítója, tulajdonosa és kiadója is volt. Mindemellett úttörő munkát végzett a gyógyászatban is. A vármegyében elsőként szerelte fel rendelőjét a legkorszerűbb gyógyászati eszközökkel. Fáradtságot és költségeket nem kímélve 1925 márciusában röntgen-, diaterma-, pantostat-, és quarzlámpa készülékek használatával javította a község orvosi ellátását. Kunszentmárton lakosságának ezután már nem kellett messzire utazni egyes diagnózisok megállapításáért. Orvosi tapasztalatait a második világháború alatt is busásan kamatoztathatta. A háború alatt és az azt követő időkben emberfeletti erőkifejtés kellett hozzá, hogy feladatait szinte egyedüli orvosként ellássa. Dr. Gulyás János községi orvosi munkássága nagyban hozzájárult Kunszentmárton és környéke közegészségügyi állapotainak javításához. 1966-ban helyezték örök nyugalomra az Alsó temetőben lévő családi kriptában. Forrás DR. SCHEFTSIK György (szerk.) 1935. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs. 106. o. OROSZLÁNY Gábor (szerk.) 1930. Nagykun városok 1920-1930. Karcag. 145. o. Kunszentmártoni Híradó 1925. VIII. évf. 1. szám 2. o., 1925. VIII. évf. 11. szám 3. o.