Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)

Pusztai Gabriella: Húszéves a kunszentmártoni múzeum

és ugyanennyi könyvet, az adattárba 1800 té­telt, a fotótárba kétezer üvegnegatívot, több száz fotónegatívot jegyeztek be. 15 A múzeumi munka első lépései 1986. jan. l-jétől a megyei múzeumigaz­gatóság felügyelete alá került az intézmény. 14 A város komolyan gondolta és segítette az új intézmény kialakítását. Ötszázezer forinttal járult hozzá a Kunszentmártoni Földhiva­tal épületének felújításához „az új múzeumi szárny kialakítása érdekében" 1 '. Úgy tűnt a volt járásbíróság alsó szintjén hat helyiségé­be a múzeum költözik be. Tálas László megyei múzeumigazgató azonban nem vette át az épü­letrészt 1988-ban. Szendrei Eszter egy félállású teremőr segítségével látta el a feladatokat. Előkészítette, megren­dezte a kiállításokat, pakolt, cipelt s tulajdonképpen mindenes volt az intézményben. Néprajz­kutatóként gyűjtött életkorhoz fűződő szokásokat és hiedelmeket, a születés és a kisgyermekkor hagyományait. Sajnos 1987 őszén igazgató nélkül maradt az intézmény, s az év végére tervezett, a kutatásokat lezáró Tiszazug kötet már nem jelent meg. 1987 végétől Józsa Lászlóra bízták a gyűjteményt, s 1988. okt. l-jétől vette át Pusztai Gabriella a múzeum vezetését. Ez év őszén érkeztem ide Tálas László kíséretében. A vastag, kopott falak mögötti boltíves folyosók és termek azonnal lenyűgöztek. A rácsos ablakok, ajtók, a kápolna (régi nevén si­ralomház), a lépcső alatti sötétzárka az egykori börtön légkörét sugározták. A kert pompás zöld fenyői, platánjai a béke és az időtlenség érzését keltették. Az épület hangulata gyorsan elbűvölt, de állapota, s a gyűjtemény helyzete kevés derűlátásra adott okot. A mész és a vakolat kívül-belül potyogott a salétromos falakról. Az épületet három olajkályhával fűtöttük. A mel­lékhelyiség az udvaron állt, s hidegebb teleken a használata nagy lelkierőt és komoly elhatá­rozást igényelt. A levegő hideg és nyirkos volt, s bizony télen sokszor kabátban rendeztük a kiállításokat vagy ültünk az íróasztal mellett. Nem véletlenül érdemeltük ki a szolnoki kollé­gáktól „a leghidegebb vidéki múzeum" címet. Az alagsori cellákban a raktározott tárgyak vizesedtek, penészedtek. Megkeserítették éle­tünket a vakmerő és szapora egércsaládok is, melyek a látogatókat is megfutamították időn­ként. A padláson honos menyét pedig a raktári tárgyak között csinált felfordulást. Az első év a múzeum kitakarításával, a rendrakással telt. Másfél év szülési szabadság után, 13 Szendrei E. 19S6. 14 A Helytörténeti Múzeum kezelői jogát hivatalosan csak 19X7. január 3 1-gyel adta át a városi tanács. Ponyokai László levele a Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatójának, 1987. jan. 14. Kunszentmárton Városi Önkormányzat Irattára, Ikt. sz.: 278/1987 15 Hevesi Ferenc közművelődési felügyelő levele a Szolnok Megyei Földhivatalnak, 1985. dec. 1 1. Kunszentmárton Városi Önkormányzatának Irattára, Ikt. sz.: 3716-2/1985 Az állandó kiállítás 1985-ben A múzeum raktára az épületben, 1970-es évek eleje

Next

/
Thumbnails
Contents