Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)
Pusztai Gabriella: Húszéves a kunszentmártoni múzeum
bó László vezetésével beleltározták a gyűjtemény anyagát. A szolnoki múzeum 1984-gyel tekintette befejezettnek a tiszazugi kutatást. Még diákként kapcsolódott be a gyűjtésbe és a gyűjteményi munkába Barna Gábor, akinek sokoldalú tevékenysége - Turcsányi István mellett - nélkülözhetetlen volt a gyűjtemény és a múzeum létrejöttében. Az 1970-es évek első felében másodállású szerződést kötöttek vele leltározásra. Megkezdte az adattári rend kialakítását, szakkönyveket szerzett be, s a gyűjtést is folytatta (pl. a Körös szerepe Kunszentmárton életében, Sáray Szabó Albert kunszentmártoni fényképész üvegnegatívjainak múzeumba szállítása stb.). Turcsányi Pista bácsit 1975. október 7-én temették el, s úgy tűnt a gyűjtemény vezetését Barna Gábor veszi át. A fiatal néprajzkutatónak számtalan jó elképzelése volt a múzeumi tevékenységgel, a múzeumszervezéssel kapcsolatban. Múzeumbaráti kört akart létrehozni, javasolta tájház alapítását, a zsinagóga hangversenyteremmé, kiállítótérré alakítását, a telek parti szélmalomban mezőgazdasági, malomipari kiállítás rendezését. Mivel szerződését nem hosszabbították meg, 1976 elejétől ismét gazdátlan maradt a gyűjtemény, bár kiállításokat, tanácskozásokat továbbra is rendeztek. Rövid időre Cseuz Imre (1976 tavaszától 1977 augusztusáig), majd Barna Mária (1978-tól 1981 nyaráig) kapta meg a volt börtön kulcsait. 1978-ban már az épület egészét a gyűjtemény rendelkezésére bocsátották. A padláson kisebb raktárát alakítottak ki. Az udvar parkosítását a Jauernik István vezette helybéli fiatalok segítségével végezték. 1981-82-ben egy évig felügyelte az intézményt Bereczki Ibolya néprajz szakos egyetemi hallgató. 1982-től felgyorsult a múzeummá szervezés folyamata. A gyűjtés, a kutatás megélénkült. Főállású szakmuzeológust neveztek ki a gyűjtemény élére, Koticsné Magyari Mártát (1982. szept. l-jétől). 1983. szept. 15-től Szendrei Eszter volt a gyűjtemény, majd 1986. jan. l-jétől a múzeum igazgatója." Még 1982-ben jelentős renoválást végeztek az épületen: a homlokzatot újravakolták, rendbe hozták a tetőt, csatornákat készítettek, az elektromos hálózatot felújították. Bár az udvar összképe is jelentősen romlott, amikor az 1970-es évek elején a bíróság tüzelőraktárat épített az udvarra, azzal a feltétellel, hogy ha a múzeum érdeke úgy kívánja, majd lebontják. Sajnos az építmény máig az udvart ékteleníti. 1985. szeptember 28-án felavatták a megye legfiatalabb múzeumát 12 , s az eseményt nemcsak a gyűjtemény gazdagsága indokolta, de Kunszentmárton várossá válási törekvései is motiváltak. Új állandó kiállítás nyílt a település történetéről, néprajzáról, de a városi lét, s az ipartörténet is hangsúlyt kapott a tárlaton. A frissen született múzeum nyilvántartásába több mint 2000 tárgyat 11 Szendrei Eszter 1987. október 30-ig dolgozott Kunszentmártonban 12 2005. okt. 1-től hivatalosan is múzeum lett Helytörténeti Múzeum néven A múzeum avatása, 1985. szeptember 28. Jobbról a második Szendrei Eszter múzeumigazgató
