Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)

Dr. Barna Gábor: Kunszentmártoni és tiszazugi kutatások az 1960-as évek végétől az 1980-as évek elejéig

1979-ben a múzeumi kiállítás látványosan bemutatta a születés, a gyermeknevelés, a lakodalom és a temetkezés tiszazugi hagyományait, 1980-ban pedig a népi vallásosság tárgyi emlékeit. Ma már nehezen érthetőnek tűnik, de abban az időben nem volt egyszerű a fenti vallási témakörökben konferenciákat tartani, a vallásos élet tárgyaiból kiállításokat rendezni. S mindezt nem a marxista valláskritika jegyében, s olyan, a szocialista hatalom által egyáltalán nem kedvelt személyek részvételével, mint Bálint Sándor és Erdélyi Zsuzsanna. S a mi csoportunk is inkább tűrt volt, hiszen mindannyian másként gondolkodók voltunk. Úgy tudjuk, hogy ebben az ügyben a kutatásainkat helyben támogató Smuta Kálmánnénak nem egyszer kellett a járási pártbizottság mindenható urai előtt megmagyarázni a bizonyítványt. Nagyon vázlatosan összefoglaltam annak az évtizednek, s a még korábbi kutatásoknak menetét, szervezeti formáit, amelyek a kunszentmártoni múzeum megalakulásának hátterét adták. A tiszazugi kutatótáborok tapasztalatait több múzeum átvette. Hasznos mintának bizonyult pl. a kiskunsági mezővárosok kutatásában is. A tiszazugi kutatások keretében 1978-1979-től már folyt Csépa község történeti-néprajzi, antropológiai és nyelvészeti vizsgálata, amelynek révén a palóckutatáshoz is kapcsolódtunk, lévén Csépa 18. századi palócföldi kirajzás. Ezt a kutatást Debrecenből szerveztem és irányítottam, s szerkesztettem meg a kiadványt két kötetben (1982.). Igen jó volt a szakmai visszhangja. A következő tiszazugi konferenciák szervező munkálataiba már kevés beleszólásom volt. Ennek során meglazult az együttműködés Szabó László és köztem. Ilyen előzmények után került sor 198 l-ben a Tíz éves a Tiszazug kutatása jubileumi tanácskozásra Mez István, Szathmári István egyetemi tanárok, valamint Szabó László és Fazekas István elnökletével. Szlankó István a Tiszazug természeti- és gazdaságföldrajzi jellemzését végezte el. A vidék régészeti kutatásának történetével, a feltárt lelőhelyek, kultúrák ismertetésével kél előadás is foglalkozott. Csányi Marietta elsősorban az őskori kutatások eredményét foglalta össze, míg Laszlovszky József a Tiszazug középkori lelőhelyeit ismertette. Havassy Péter a tájegység középkori történeti földrajzát vizsgálta. Szabó István előadása áttekintette a vidék történetének legfontosabb kérdéseit, problémáit, különös alapossággal a török alóli felszabadulástól századunkig. Henkey Gyula összefoglalóan ismertette tiszazugi antropológiai kutatásait, amelyek alátámasztják a vidék népiségtörténeti, néprajzi kutatásának számos eredményét. Kakuk Mátyás a Tiszazug és Kunszentmárton környékének nyelvjárási sajátosságairól beszélt, Horgosi Ödön pedig a földrajzinév gyűjtés helyi tapasztalatairól szólt. A néprajzi előadásokat erős történeti szemlélet jellemezte; s az előadások összefoglalták témakörük kutatásának helyi előzményeit is. Nóvák László a 18-19. századi települési viszonyokat ismertette, Sztrinkó István pedig a népi építkezést és lakáskultúrát elemezte. A vidék összetett, sok archaikumot is őrző gazdálkodásáról Bellon Tibor tartott előadást. Erre is építve Bereczki Ibolya a táplálkozás rendjét ismertette. A társadalomnéprajzi kutatások eredményeivel és elkövetkező feladataival Szabó László foglalkozott. A népszokások, a hiedelmek és a népi vallásosság kutatása terén elért eredményeket, s a kutatásra váró feladatokat Barna Gábor előadása tartalmazta. Tóth Judit az emberi élet fordulóinak szokáshagyományáról, Gulyás Éva a szövegfolklór, Bencze Lászlóné pedig a tiszazugi népzenegyűjtésről és további feladatairól beszélt. A kunszentmártoni honismereti tanácskozások, gyűjtőtáborok és pályázatok rövid történetét Smuta Kálmánné, e kutatás már sokat emlegetett helyi szervezője ismertette. A tanácskozáson elhangzott, fentebb említett előadásokat kézirat gyanánt, sokszorosított formában a Damjanich Múzeum megjelentette. A kötetet Szabó László egyedül szerkesztette. A tanácskozáshoz kapcsolódó kiállításokat a kunszentmártoni múzeumban Sztrinkó István nyitotta meg. A kiállítás rendezői Bereczki Ibolya, Csányi Marietta és Szabó László voltak. Engem már nem vontak bele. J5