Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)

Dr. Szabó László: Néprajzi kutatások a Tiszazugban

A táj és a települések történetének áttekintése után a néprajz került előtérbe, de ezt mindig kiegészítették a földrajzi, történeti s a témától függően művelődéstörténeti, művészettörténeti és nyelvészeti előadások is. Az első ilyen konferenciára 1976-ban került sor (A tiszazugi szőlő- és gyümölcstermesztés). Ekkor alakult ki a kiállítások és a konferencia végső rendje is. Ettől kezdve a választott téma tárgyi anyagát is összegyűjtöttük és ebből rendeztük meg az azonos témájú kiállítást. A szőlő- és gyümölcskultúra feldolgozása után az állattartás vizsgálata következett, majd A víz szerepe a Tiszazug életében című tanácskozás. Ennek köszönhető az első múzeumi Tiszatúra megszervezése, amikor öt, Kötivizig-től kölcsön kapott árvízvédelmi ladikkal két héten át ereszkedtünk alá a Tiszán Szolnok és Tiszaug között, és az út során gyűjtöttük tárgyaink jó részét és készítettünk bőséges fotóanyagot. Ez az út olyan sikeres volt, hogy még öt alkalommal megszerveztük, s bejártuk a Tiszafüred-Tiszaug közötti szakaszt, s egyszer pedig Tiszapalkonyától Tiszafüredig csónakáztunk. Két, népszokással és hiedelmekkel foglalkozó konferencián az emberi élet fordulóinak és az év ünnepi (jeles napi, szakrális) szokásainak feldolgozása, kiállításon való bemutatása következett. 1981-ben a Tíz éves a Tiszazug kutatása című tanácskozásunkon - amely önálló kiadványként is megjelent - felmértük az addig végzetteket. Erre az alkalomra Bereczki Ibolya 84 publikációt tartalmazó bibliográfiát állított össze.

14 Smuta Kálmánná a kötetben arról szól, hogy kik és milyen arányban vettek részt előadásokkal is a közös munkában: „A 146 előadást figyelembe véve 56-ot múzeumi munkatárs, 27-et egyetemi és főiskolai tanár, kutató, lü-et a KLTE hallgatói, 53-at pedig járásunk önkéntes gyűjtői tartottak."

1 ' A jubileumi tanácskozáson elhangzott 18 előadásból 9 volt szorosan véve néprajzi tematikájú, kívüle 1 földrajzi, 2-2 történeti, nyelvészeti, 1 antropológiai és 1, a tanácskozások és a kutatások történetét áttekintő. Az egyes kutatók természetesen több tanácskozáson is tartottak előadást és szinte egy-egy téma felelőseinek számítottak a munkaközösségen belül. Az egyes kutatási területek eredményeit ők összegezték, majd felvázolták a jövőbeni gyűjtési feladatokat, elvi, módszertani javaslatokkal éltek, újabb, addig be nem vont tudományokkal való együttműködésre ösztönöztek. Csak a kifejezetten néprajzi tematikájú előadásokat soroljuk fel: Nóvák László a településnéprajzot, Sztrinkó István az építkezést és lakáskultúrát, Bellon Tibor a gazdálkodást, Bereczki Ibolya a népi táplálkozást, Szabó László a társadalmat, Barna Gábor a népszokás- és hiedelemrendszert, Tóth Judit az életkorhoz kötött szokások rendjét, Gulyás Éva a szövegfolklórt, Bencze Lászlóné a népzenét mutatta be. A fölöttes szervek és társintézmények továbbra is támogatásukról biztosítottak minket. A kutatás új erőre kapott, sőt egy nagyobb, kétkötetes munka is napvilágot láthatott. Barna Gábor szerkesztésében jelent meg a Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéről című mű, amely a Palóc-kutatás támogatását is élezve a szolnoki Damjanich János Múzeum gondozásában jelent meg.

16 Noha a munkaközösség közel 15 évi kutatás után felbomlott, a 14 A bibliográfiát lásd: Szabó L., 1981. 251-262. 15 Lásd: u.a. 238. 16 Barna G., 1982. ML Indul a Tisza-expedíció, 1978.