Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)
Dr. Szabó László: Néprajzi kutatások a Tiszazugban
kialakult egy sajátos, immár pozitív előjelű Tiszazug kép, sajátos belső öntudat, amely az addig is jól elkülöníthető táji csoportot néprajzi csoporttá formálta. " A Révay lexikon számára írt szócikk a szorosan vett Tiszazugról szól. Munkaközösségünk azonban ennél tágabb, a Tiszazug határain kívül eső területen is kutatott. A Nagykunsághoz tartozó Kunszentmárton, Mesterszállás, a Körös-völgyi Öcsöd, illetve a Tisza jobb partján fekvő községek egy része (Tószegtől Alpárig), illetve Szentes és Csongrád tanyavilága, tanyaközpontból szerveződött települései is - témától, kapcsolatoktól függően - a munkaközösség érdeklődési körébe tartoztak. Ezek alaposabb megismerése a Tiszazugnak, mint földrajzi és néprajzi kistájnak a pontosabb körülhatárolásához nagymértékben hozzájárult. Külön kell megemlékeznünk a Tiszazugi Földrajzi Múzeum munkájáról és a térség kutatásában betöltött fontos szerepéről. 3 Az itt folyó munka (Varga Lajos, Szlankó István) a néprajzi kutatásoknak szilárd földrajzi és történeti hátteret biztosított, de a tiszaföldvári Hajnóczy Gimnázium szakkörében, amit a múzeum vezetői irányítottak, komoly néprajzi gyűjtés is folyt. Meg kell még említenünk az Ocsödi Helytörténeti Gyűjtemény néprajzi vonatkozású anyagát is, ami Enyedi Antalné szorgos munkáját dicséri. A Tiszazug módszeres és komplex kutatása, illetve az ilyen igény helybeli jelentkezése eléggé nagy múltra tekint vissza. Elsőként kell említenünk az 1863-ban, tehát igen korán létrehozott Tiszazugi Archeológiai Magántársulatot. Széli Farkas kunszentmártoni járásbíró és Kovách Albert csépai postamester folytattak először régészeti ásatásokat Rómer Flóris irányításával, és közöltek néprajzi vonatkozásokat is tartalmazó nyelvjárási szövegeket országos folyóiratban. Céljuk egy gyűjtemény létrehozása és a korszerű ismereteken alapuló ismeretterjesztés volt. Sajnos ez a kezdeményezés, mint ezt Csetényi Mihályné gondos utánjárással megállapította 4 nem talált folytatókra. Az összegyűjtött anyag a Nemzeti Múzeumba került. Később a Tiszazug több pontján tártak fel jelentős, különböző korokból származó telepeket, sírokat a Damjanich János Múzeum, a Nemzeti Múzeum és az ELTE Régészeti Tanszékének régészei, s ami a legfontosabb: Szolnok megyében itt fejeződött be először egy nagy országos munka részeként a terepbejárás, amely kijelölte, azonosította a korábban feltárt és a felszíni leletek alapján a táj régészeti lelőhelyeit. Ez a néprajz számára még sok, eddig ki nem használt lehetőséget tartogat. Jelentősebb néprajzi gyűjtés nem folyt a térségben. Többnyire kéziratban maradt helytörténeti munkák, egyháztörténetek tartalmaznak szórvány adatokat. A Tiszazug népére, a parasztság állapotára az ún. tiszazugi arzénes per kirobbanása irányította a figyelmet. Noha ennek irodalma javarészt szenzációhajhász újságcikkek tömegével mérhető, komolyabb szociológiai vizsgálatok is indultak. Közülük is ki kell emelnünk Szállási 3 Vö.: Kelemen É. - Pató M. - Szlankó [., 2002. 4 Kgy amatőr régész és nyelvész a XIX. században. Kovách Albert csépai postamester élete és munkássága. DAM HA: 3601-02. A Tiszazug állattartása kiállítást Selmeczi László nyitotta meg, 1977.
