Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)
Dr. Szabó László: Néprajzi kutatások a Tiszazugban
számára tálalni eredményeiket, hiszen nem bizonyos, hogy ők foglalkoztak ezzel a kérdéssel, előadásaik vagy gyűjtött anyaguk még nem volt publikus, vagy éppenséggel még cédulákon, beleltározott tárgyak, fotók leíró kartonjain lappangtak. Az eredményt - ha már a Néprajzi Lexikonból indultunk ki - lexikon címszavakkal próbálom meg érzékeltetni. A MNL V kötetének 302. lapján a Tiszazug címszóról ez olvasható: „TISZAZUG: A Hármas-Körös és a Tisza által bezárt, háromszög alakú kistáj, amely Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszaiig, Tiszasas, Csépa és Szelevény községeket foglalja magában. A múlt századból ismert Köröszug elnevezése is." 2 A néprajzi lexikon „kistáj"-nak nevezi, kifejezetten földrajzi értelemben használva a terminust (a kistáj fogalmat a néprajz is ismeri), községeinek felsorolása - legalábbis néprajzi szempontból - pontatlan, hiszen csupán az ú.n. Dél-Tiszazug településeit sorolja fel. Néprajzilag értékelhető információt nem ad. 1974-ben jelent meg a Tiszazugi Füzetek első száma. Az 1972-es kunszentmártoni tanácskozásunkon Szabadfalvi József, 1973-ban pedig Katona Imre debreceni és budapesti egyetemi docensek elnököltek, s mindketten jókora részt vállaltak a lexikon írásában is. Az információ, hogy néprajzilag mi is a Tiszazug, meglehetősen gyors volt tehát (nem beszélve korábbi publikációkról), de mert nem ugyanazok írták a szócikkeket, párhuzamosan folytak a munkák, érthető a szakma ilyen Tiszazug értelmezése. Az 1990-es években - amidőn az intenzív néprajzi kutatások már lezárultak a Tiszazugban - került sor a Révay lexikon új kiadására, ahol a települések és tájak, néprajzi- és etnikai csoportok XX. századi történetét kellett összeállítani. Címszóként az alábbi szöveget küldhettem be kollektív kutatásaink eredményeként: „TISZAZUG: Körös-Tiszazug, a XIX. sz-ban néha Köröszug is, jellegzetes vízmenti kistáj a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén. ÉNy-on és DNy-on a Tisza, DK-en a Körös határolja. Északkeleten - a Nagykunság felé - nem zárható le határozottan felszíni képződmény alapján, mert a szolnoki löszhát megszakítás nélkül megy át a Tiszazugba. ... Településföldrajzilag és néprajzilag aprófalvas, szabálytalan utcahálózatú árvízmentes magaslatokra épült, kishatárú falvak hálózata jellegzetes integráló központ nélkül. Az eredetileg kétbeltelkes települések a kertövezet lakóterületté válásával a vízszabályozások után a falvak belső magját kivéve udvaros (baromudvaros) szerkezetűvé, s egyben árvízveszélyessé váltak. A települések ilyen jellegükkel szinte szigetszerűen elkülönülnek a szomszédos nagy- és kiskunsági, illetve É-on és D-en a tanyavilággal övezett mezővárosi övezettől. ... Társadalmi szempontból is. ...Az egykor kuriális Csépa kivételével jobbágyi népessége élesen elválik jogilag és mentalitását tekintve a szabadmenetelű kun kerületek, s a mezővárosok népességétől. Egyes településeit 1075-ben a garamszentbenedeki apátság adománylevelében említik először. Népességének egy része a török időkben É-ra, palóc vidékre menekül, de a török kiűzése után nemes családjainak egy része visszatér és birtokjogait érvényesíti. Más részük a Tisza és Körös mocsaraiban, illetve a környező mezővárosokba húzódva vészelte át a válságos időket... A Tiszazug megmaradt népe a reformáció híve lett és maradt. Csépa, ... Cibakháza katolikus lakosságú. Békés megyéből jelentős számú evangélikus (egykor szlovák anyanyelvű) népesség is betelepült. Borkamra A Tiszazug gyümölcs- és szőlőművelése c. kiálltás részlete Kunszentmárton, 1976. 2 A szócikk írói nincsenek megnevezve, de feltehetően Filep Antal és Kósa László írták.
