Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Bartha Júlia: A kunsági viselet sajátosságai, különös tekintettel a cifraszűr ázsiai kapcsolataira

melyik volt előbb? A csuklyának történeti-földrajzi eredete eltér a szögletes gallérétól. (A kutatók kelta eredetűnek tartják a csuklyát.) Tény, hogy a pásztorviselet ott őrizte meg a csuklyát ill. a csuklyává alakított szegletes gallért, ahol a csapadékos éghajlat jellemző. A magyar szűr esetében eldöntetlen marad a szegletes gallér kérdése. Tény viszont, hogy miután a XIX. században már ünnepi viseletté vált a szűr, a hatalmas szegletes gallér kínálta magát a díszítésre. Végül is a cifraszűr, ez a sajátosan magyar viselet úgy alakult olyanná, amilyennek a múzeumokban ma látható, hogy alapszabását minden bizonnyal keletről kapta, a szűrcsatok a hódoltságkori mentékről ill. a XIX. századi díszmagyarokról kerültek a szűrre. Az állógallér keleti eredetű már a honfoglalás korából meglévő, a szögletes gallér a reneszánszkori, a legarchaikusabb táji típust képviselő jászkunsági szűrökön a gallérjain és az elején látható aszimmetrikus állócsokrok oszmán-török hatást tükröznek.

34 A szűr díszítése A szűr díszítményei közül a rátétes díszítés keleti hozadék, melyet elsősorban a Dunántúlon őriztek meg. A virágdíszítés, a rozmaringlevelezés a tiszántúli szűröket jellemzi, közülük is a legrégiesebbnek a jászkunságiak tűnnek. Az aszimmetrikus állócsokrokat, fogazott szélű leveleket, töltött szárakat, a virágok más színnel való kontúrozását, a virágban virágokat a kutatók oszmán-török eredetűnek tartják.

35 A szűröket a galléron, az elejen, az oldaltoldásként szolgáló aszajon és az ujjak végén hímezték, ékesítették. Díszítésük nemcsak tájtípusaiban (Jászkunság-Alföld, Debrecen-Hajdúság, Bihar-Erdély, Felföld, Dunántúl), hanem tájtípuson belül is eltérő.

36 A legjobb példa erre a kunsági szűr, ahol is színeiben de 34 Gáborján Alice, 2000. 25. vö: Palotay Gertrúd, 1940. 35 Gáborján Alice, 2000. 24. vö: Palotay Gertrúd, 1940. 36 Gáborján Alice, 2000. 28-150. Szűr alja, Kisújszállás