Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Bartha Júlia: A kunsági viselet sajátosságai, különös tekintettel a cifraszűr ázsiai kapcsolataira

vállra vetett kandyst a perzsák terjesztették el. A recens kultúrából ismert kaftántípus lefelé bővülő, ékekkel toldott és az elején asszimetrikus záródású viselet szabásában erősen eltér a magyar szűrtől. A kandys típusú - nem szűrtípusú - türkmén kábátokkal egyenlő szabású nyugatanatóliai pásztorköpönyeget hoz példaként Veronika Gerwers, ami a magyar szűrrel mutat szokásbéli hasonlóságot, ám attól eltérően sem kifelé hajló eleje, sem pedig gallérja nincs. Az ilyen típusú felsőruhák KeletEurópától - Kis-Azsián át ugyanazon a területeken megtalálhatók melyeken az egykori kandys-típus kimutatható. Számos, és igen lényeges vonatkozásban eltér a magyar szűr szabásvonalától; az ékekkel toldott, bővülő, emez egyenes vonalú. Amíg a szűrnek van csuklyája, gallérja, a kandysnak nincs. Nem bizonyítható a kontinuitás.

30 A viselettörténeti kutatásoknál forrásértékűnek tekinthetők a képes ábrázolások. A Képes Krónikában, de más középkori forrásokban sem ismerünk egyetlen szűrábrázolást sem. A szűr első írásos említése is csak 1570-ből való: „Nicolaus Zywzabó".

31 A szűr (szőr) szó is kettős jelentésű. A XVI-XVII. században az anyagot már nem, csak a viseleti darabot jelentette. Felmerült a „szürke" színből való eredeztetése is. A szűr keleti eredetű szabását a XIX-XX. századi daraboktól ismerjük. Nem lehet tudni, hogy a megelőző századokban milyen ruhafélékben lappangott. A XIX. században a magyar parasztság viselete volt. Gáborján véleménye szerint „itt ötvöződött az eurázsiai eredetű - de a magyarsághoz a középkori Nyugatról került csuklyával, az európai reneszánsz eredetű szögletes gallérral és a kifelé hajló elej-lapokkal."

32 Legújabb viselettörténeti kutatások bizonyítják, hogy a reneszánsz négyszögletes gallér az újabb típusú magyar szűröknél kombinálódott egy állógallérral, ami a keleti eredetű viseleti darabok tartozéka volt. A honfoglalás kori, majd hódoltságkori felsőruhák része az állógallér, de a Képes Krónika ábrázolásain látható kunok is állógallérú köpenyt viselnek. A Karcag-Orgondaszentmiklósi ásatások során előkerült aranyszállal hímzett gallér is igazolja, hogy a XV. századi kunok viseletének is része volt ez a gallértípus.

33 Mivel a balkáni és a kisázsiai pásztorviseletben gyakori a csuklya illetőleg a csuklyává alakítható négyszögletes gallér, adódik a kérdés, hogy 30 Gáborján Alice, 1975. 158-159. 31 Gáborján Alice nyomán 1979. 179. 32. Gáborján Alice, 1975. 181. 33. Selmeczi László, 1992. 18.