Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Bartha Júlia: A kunsági viselet sajátosságai, különös tekintettel a cifraszűr ázsiai kapcsolataira

készült a szűrposztó vagy abaposztó. A kallás munkaművelete abból állt, hogy a megszőtt gyapjúszövetet folyóvíz sodrása alá tették miáltal a szövet megtisztult, a faggyú kimosódott, és a víz veregetése által összeállt, tömörré vált. A nemezelő mesterek ugyancsak tömörítik a már pásztorköpönyeg, nyereg alá való izzasztó és szőnyeg formájára alakított gyapjút. A gyapjúfeldolgozás technológiájának csupán egy mozzanata a kallás (tömörítés) ez önmagában nem bizonyítéka annak, hogy a szűrposztó a Balkán felől érkezett hozzánk. Azonban figyelemre méltó egybeesés, hogy a kisázsiai törökök máig viselt pásztorköpönyegét aba-nak hívják. Számos közmondásuk igazolja, hogy a pásztorélet nélkülözhetetlen tartozéka az aba, ami oltalmat ad, a szabad élet szimbóluma. íme közülük néhány:

27 - Aba alatt szultán fekszik - a pásztor a maga ura. - Fejére húzza az abáját - védett az időjárás viszontagságai ellen. - Aba alatt férfi fekszik - kemény legény a pásztor. - Aba alól botot mutatnak - szilaj legény a pásztor. - Aba felett csak a csillagok állnak - a pásztor a maga ura. - Összecsavarja az abáját - odébb áll. A törökök aba nevű pásztorköpönyege azonban nemezből készült és nem szövött posztóból. Gáborján Alice megállapítása, miszerint: „A vízszintes szabásvonal Kelet-Közép-Európában szórványosan előfordul és Arábiától Iránig egy aba nevű ujjatlan ruhatípus szabásbeli jellegzetessége."

28 - arra enged következtetni, hogy a magyar pásztorköpönyeg, a szűr ha anyagaikban nem is azonosak, de szabásvonalukat tekintve sok hasonlóságot mutatnak. Veronika Molnár Gerwers a magyar szűr eredetét kutatva néhány elemének - úgymint kifelé hajló elej és a befenekelt ujjak - ókori keleti előzményeit fejtette ki. Kutatásainak nagy érdeme, hogy óriási összehasonlító anyagot tárt fel a Balkántól - KisÁzsián - Iránon át Türkmenisztánig. Történeti előzményének tekinti az ókori keleti kandys nevű kabátot. Állítását 22 ábrával támasztja alá, két keleti szabásrekonstrukciót mutat be. Gáborján Alice, a magyar viselettörténet kiváló kutatója azonban több tételben cáfolta Veronika Gerwers állítását.

29 Azt vallja, hogy a magyar szűr megmaradt XIX-XX. századi példányai alapján nehéz párhuzamot vonni a perzsa kandyssal (köntös), ami kaftánszerű, lefelé bővülő, nemezből készült, varrott (!) kabátféle. A 27 Celegioglu Abdülhalük Hakki, 1880. 799. 28 Gáborján Alice, 1976. 27. 29 Gáborján Alice, 1975. 156-181.