Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Bartha Júlia: A kunsági viselet sajátosságai, különös tekintettel a cifraszűr ázsiai kapcsolataira

tációban mint új mesterségek szerepeltek a szűrcsináló mesterek, csapók avagy szűrtakácsok; ugyanitt külön ártételek vannak megállapítva „az szűr (t.i. szőr) - mívesekről, kik lasnakot, gubát, harisnyát (székelyföldi értelemben veendő!) csináltak" írta a debreceni gubacsapókról szóló kitűnő összefoglalójában Bartha Károly.

23 A gyapjú szavunk bolgár-török eredetű, ami azt sejteti, hogy a gyapjúfeldolgozás ismerete is a honfoglalás előtt került a műveltségünkbe. A háziiparszerű feldolgozással járó eszközkészlet fejlődése azonban már kisázsiai török hatást mutat. Amíg a közép-ázsiai törökség a gyapjúlazításhoz máig fűzfavesszőt használ, addig a kisázsiai török nemezelő műhelyekben íjfát (yay) vesznek igénybe. Az 1990-es években törökországi gyűjtőútjaim során közel hatvan nemezelő műhelyt látogattam meg javarészt Belső-Anatóliában és az Égei-tenger partvidékén.

24 Mindben ugyanazt a szerkezetű íjfát láttam, amilyenről Bartha Károly közöl rajzol a rozsnyói csapómesterek műhelyében használt ilfa-ról.

25 Ez az eszköz két, két és fél méter hosszú fa, amire juhbélből sodort húrt feszítettek. Az íjfát úgy használják, hogy a gyapjú fölé helyezik, a mester bal kezével fogja és a jobb kezében lévő verőfával (tokmak) veregeti a húrt, amitől az rezgésbe jön és bele-belekap a gyapjúba, szinte pihekönnyűvé lazítva azt. A kisázsiai törökök csak műhelyben használják az íjfát, minden mester maga lazítja fel a megmunkálni való gyapjút. A fonálsodráshoz házilag gyapjúfésűvel (tarák) lazítják a gyapjút. Az íjfa használata a magyarországi csapócéhek életében már a XIX. század elején megszűnt,

2

" csupán a kalapos mesterség éltette tovább ezt a különös eszközt. Azonban az elterjedéséből ítélve feltételezzük, hogy a hódoltság idején került a magyarországi gyapjúfeldolgozó műhelyekbe, valószínűleg az abaposztó szövéstechnikájával együtt. A szűr, ez a jellegzetesen magyar pásztorviselet szűrposztóból vagy abaposztóból készült nagy gallérú viseleti darab. A gubaszövetnél sokkal finomabb kidolgozású szövött, kallott anyagból 23 Bartha Károly, 1939. 15. 24 Bartha Júlia, 1998. 48-66. 25 Bartha Károly, 1939. 31. 26 Bartha Károly, 1939. 33. Szűrgallér részlet, Nagyszalonta