Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Bartha Júlia: A kunsági viselet sajátosságai, különös tekintettel a cifraszűr ázsiai kapcsolataira

51. Frt Anglia mentének bélleléséért 1. Frt Gyermek mentéje béllelésitül 30. Frt"

20 A gyapjúból készüli felsőruhák Az Alföld legnagyobb állattartó körzete a Nagykunság volt, s a jelentős juhtenyésztés miatt a gyapjúfeldolgozás is számottevő lehetett. A felsőruhák jó része gyapjúból készült. Kézenfekvő a nemezelés technikája, mint a legősibb textilkészítési mód, noha meglétére a süvegviselet elmúlásával csupán nyelvészeti emlékünk utal. A nemezelődésre a pásztornyelvben maradt fenn szó: kijcesedik a kutya szőre, mondja a pásztor a loboncos komondor kutyájára. Nemezből való volt a nyereg alá való izzasztó, amit a Püspökladányban élő nyergesmester Matuz Andor készített a két világháború között. A szükség hozta elő az emlékezetből a régi technológiát, jóllehet izzasztónak az egyébként értéktelen, szinte erejét veszített csungagyapjút (hullott gyapjút)

21 használták. Alighanem ez az utolsó adatunk a nemezelésre, ugyanis a felsőruhák anyagát már más mesteremberek készítették szövőszéken. Különféle gyapjúszövetből készült a felsőruha. A legdurvább kidolgozású a gubaszövet, ami Ungvár felől érkezett az Alföldre, amint ez a debreceni gubacsapók és szűrszabók peres irataiból kitűnik,

22 jóllehet, hogy e két mesterség céhes története egy tőről fakad, csak idővel váltak szét. Az erdélyi szász városokban 1376-ban 19 szervezett céhet számláltak, közöttük voltak a gyapjúszövők és a csapók is. Az 1571. évi limitáció szőrművesekről is szól. Az 1609. évi limiKisázsiai török férfi pásztorköpönyegben 20 Györffy István nyomában 1937. 128. 21 Fazekas Mihály, 1979. 161. 22 Györffy István, 1937. 129.