Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)
Bartha Júlia: A kunsági viselet sajátosságai, különös tekintettel a cifraszűr ázsiai kapcsolataira
„Nyers bőrből szabott felettébb szőrös ruhaneműben járnak, aminek bunda a neve." A Nagykunságon, a Hajdúságon és Délborsodban bundának mondták. Aszerint, hogy miként szabták, mikor viselték, különböző fajtáit ismerjük, így van: ünneplő suba, kocsira való suba, juhászbunda, asszonysuba. Az ünneplő volt a templomba járó suba is. A szűcsmesterség virágzása révén az ünneplő bundák valóságos remekművek voltak a módosabb parasztság legszebb ruhái, díszítésük igen figyelemre méltó. A bővebbek palástja teljes kört adott, az alja kerülete 4-6 m is volt, hossza pedig 120 cm. Különösen a jászsági és a kunsági subák voltak hatalmasak és gazdagon díszítettek. Aljukat visszahajtották, ezért kötözött aljú subának mondták. A kunsági subát fekete-bordó-lilás árnyalatú kálomistás színnel hímezték, kunrózsa és rozmaring ágú díszítés futott a válltányérján. A módosabb házasulandó legénynek kijárt a vőlegénybunda, de érett férfikorú is viselte. A bundát hidegben szőrével befelé, esős időben szőrével kifelé fordítva viselték. Karcag 1787-ből való térképén ábrázolt szilajpásztorok szőrével kifelé fordított bundában láthatóak. A bőr kikészítéséhez és megvarrásához a juhászok értettek. Hogy ne eressze át a vizet, tovább tartson az ereje, bőrét hájjal kenegették, vagy főtt húst szárítottak a napon - ez egyike a hústartósítás egyik ősi módszerének - és a bunda bőrére tették. Csak addig tartott a bunda becsülete, amíg „érzett a faggyú szaga." Ha ezt elveszítette, már csak a szekérderékba tették derékaljnak. A Kiskunságon tükrös díszítésű subát említ Tálasi István, amit még a múlt század végén viseltek. A tükrös díszítés a balkáni és a keleti eredetű ruhadarabokon fordul elő. 17 A juhbőrsubák keleti analógiájaként ismerjük az ázsiai nomád népekre jellemző hosszú, bő szabású juhbőrsubát, a csikóbőrből készült, szőrével kifelé fordított hosszú bundákat és a házilag szőtt posztóból készült prémes köpenyeket, amiket díszes bőrövvel fogtak össze. Galimdzsán szól az említett ruhadarabokról. 18 Analógiaként kívánkozik ide, bár csupán formájában egyezik a kaukázusiak nemezből készült burkája. A kör alakú subákhoz hasonlítottuk a Nagykunságon jellegzetes női viseletté vált kunsági kisbundákat amelyekről Dorogi Márton írt szép összefoglalót. 19 Kunsági kisbundában - ebben a barna alapon fekete selyemhímzéssel díszített ünnepi viseletben szépen - festettek az aszszonyok. A 17 Gáborján Alice-, 1976. 19. 18 Tagán Galimdzsán 1935. 120-126. 19 Dorogi Márton, 1961. 13-16.
