Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Bartha Júlia: A kunsági viselet sajátosságai, különös tekintettel a cifraszűr ázsiai kapcsolataira

jegyzőkönyvek sem elhanyagolhatóak, hiszen megtudjuk, hogy XY „gatyaszárban vitte a búzát" - térd alatt kötve hordva a gatyát, azt, hogy vásárkor a nagykarimájú csikóskalap minőségét az áldomás során mérték fel: ha a beleöntött bor alól megcseppent, nem volt elég tömör a nemez, áteresztette az a vizet is, tehát semmire való volt. Nyelvi adatokból, szólásokból a viseleti darabok népnyelvi elnevezését tudjuk meg. Kevés, de nem elhanyagolható a képeken, metszeteken ránk maradt történeti adat. A várábrázolásokat elevenebbé tették a török és magyar vitézek képei. Elvétve a térképeken is találunk a viseletre utaló ábrázolást, így pl. Karcag város 1787. évi határtérképén szilajpásztorok kifordított subában, fejükön kunsüveggel, lábukon bocskorral láthatók. Ám a népviseletnek első, és igazán hitelesnek mondott tárgyai a régészeti leletek. A kunsági ásatások során előkerült középkori kun leletek jellegzetes női viseleti darabja a párta volt. A bronzból való hajtűk azt mutatják, hogy az asszonyok (de még a férfiak is) fonva viselték a hajukat. Keleti viseletre utaló övcsat került elő a Karcag-Asszonyszállás középkori kun temetőjéből. A középkori kun női viselet dísztelenebbnek tűnik, mint a férfiaké.

2 A női fejrevalók között a pártán túl a legarchaikusabbnak tűnik a hálóvagy recefőkötő. Kontinuitása a XVII-XVIII. századig nyomon követhető. Györffy szerint a XVIII. századi nagykun viselet szerves része volt. Fehér patyolatkendőt tett fel főkötőjére az új asszony a XVIII. századi Nagykunságon.

3 Az Alföldön, de országszerte szintén jellemző volt, hogy hosszú hajat viseltek a férfiak még a XX. század elején is. A férfihaj fonása minden kétséget kizáróan keleti hozadéka kultúránknak. Korai ábrázolások is vannak róla, a Képes Krónika 21. lapján, „A magyarok bejövetele Pannóniába" jelenet egyik háttal álló alakján látható a fonott hajviselet. A kunok vándorlási területein talált, különböző korokból származó sírszobrok 2 Selmeczi László, 1996. 65. 3 Gáborján Alice, 1976. 29-30. Gyapjúlazítás íjfával